Belföld

A magyarok csaknem egynegyede erősen antiszemita és idegengyűlölő

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 04. 19. 12:22

Az elmúlt évben nőtt az antiszemita előítéletesség Magyarországon.

A Tett és Védelem Alapítvány megrendelésére a Medián által tavaly novemberben végzett felmérés eredményeit Hann Endre szociálpszichológus ismertette. A Medián ügyvezető igazgatója eredményeikről azt mondta, hogy a magyar társadalom 23 százalékát találták erősen, 12 százalékát mérsékelten antiszemitának.

Mindkét adat kétszázalékos emelkedést jelent az előző évihez képest.

A két csoport a Jobbik támogatóinak 59, a Fidesz-hívek 41 százalékát teszi ki, míg az MSZP híveinél 24, az LMP-seknél és a Demokratikus Koalíció támogatóinál 18-18 százalék ez az arány. Hann Endre közölte, a népességen belül a középkorúak előítéletessége valamivel meghaladja az átlagot, egyéb tekintetben nincsenek jelentősebb kiugrások.

A Medián-kutatás külön vizsgálta a zsidókkal kapcsolatos beállítódás két, egymástól külön kezelhető dimenzióját. A zsidósággal összefüggő képzetek, tévhitek és összeesküvés-elméletek irányában tanúsított fogékonyság alapján kognitív, az általános érzelmi elutasítás, társadalmi távolságtartás mértékét szemlélve pedig affektív antiszemitizmust különböztettek meg a kutatók.

2010-ben robbanásszerű változás

A kognitív antiszemitizmus kismértékben, de kimutathatóan nőtt az elmúlt 3 évben. Erősen antiszemita volt 2013-ban a lakosság 11, 2014-ben 13, tavaly 14 százaléka. A mérsékelt antiszemiták aránya a 2013-as 42 százalékról egy évvel később 41 százalékra csökkent, majd visszakúszott 42 százalékra. Ezzel párhuzamosan a nem antiszemiták aránya apadni kezdett: a 2013-as 47 százalék 2014-re 46-ra, míg újabb egy év elteltével 44 százalékra esett vissza.

Az affektív antiszemitizmus vizsgálatánál a zsidókkal kapcsolatos attitűd alakulását tágabb történelmi kontextusban értelmezték.

Az elmúlt 12 évben a „zsidók ellenszenvesek” megállapítással egyetértők 9 százalékos aránya mára 26 százalékra emelkedett. Legalább ilyen fontos, hogy a növekedés nem egyenletesen következett be, hanem a 2010-es évhez kapcsolódik egy robbanásszerű változás: ekkor a zsidók érzelmi elutasítása az egy évvel korábbi 10 százalékos értékről hirtelen 28 százalékra ugrott fel.

A kutatók szerint ez a fordulat gyaníthatóan erősen kapcsolódik a Jobbik választási eredményéhez, összefügghet a a zsidókkal szembeni ellenszenv kifejezésének növekvő legitimációjával. A választás évében mért különösen magas értéket követő csökkenő tendencia 2013-ban fordult meg ismét: az akkori 21 százalékról 2 év alatt újra 26 százalékra kúszott fel.

A zsidókkal szembeni kétféle megközelítési mód eredményeit összevetve kijelenthető, hogy a zsidóellenesség a társadalom nagyjából egyharmadára jellemző. Az erősen antiszemiták aránya a 2013-ban mért 20 százalékról 2015-re 23 százalékra nőtt. A mérsékelten antiszemita népesség aránya 2014-re az előző évihez képest 18 százalékról 10 százalékra csökkent ugyan, de 2015-ben ismét 12 százalékot ért el.

Antiszemitizmus, idegenellenesség: az érme két oldala

A kutatók szerint a zsidók negatív megítélése – más etnikumok fokozottabb elutasításával összehasonlítva – nem számít kiemelkedőnek. Az elmúlt év meghatározó világpolitikai eseményeinek hatására a menekültek is magasan az ellenszenv-index élén végeztek.

A rendkívüli mértékben eluralkodó migránsellenességet jól érzékelteti, hogy az Európába nagy tömegben érkezőkkel leginkább összefüggésbe hozott két kisebbség, az arabok és a négerek megítélése egyetlen év leforgása alatt jelentős változáson ment keresztül, és az elmúlt 10 év mélypontjára zuhant.

Az idegenellenesség, a „mássággal” szembeni intolerancia igen magas, még a legszimpatikusabbnak ítélt csoportoktól is elzárkózna a társadalom egyharmada-egyötöde. Az is megerősítést nyert, hogy az antiszemitizmus kéz a kézben jár a társadalom többségének erőteljes idegenellenességével.

Az előítéletesség és a demográfiai, gazdasági és társadalmi státus összevetéséből kiderült, hogy az antiszemitizmus és a társadalmi háttér között csupán gyenge kapcsolat érzékelhető. A zsidóellenesség valamennyi társadalmi csoportra hasonló mértékben jellemző. Az eredmények megerősítették azt is, hogy a zsidókkal szembeni ellenérzések összefüggésben állnak olyan, a zsidósághoz közvetlenül nem kapcsolódó világnézeti beállítódásokkal, mint a nacionalizmus, a xenofóbia, a rendpártiság és bizonyos társadalmi normákba, szabályokba vetett feltétlen bizalom.

Zsidóellenesség és politikai érdeklődés

A zsidóellenes vélekedésekben könnyebben, nagyobb gyakorisággal osztozók közelebb esnek a politikai spektrum jobb oldalához, azon belül is a radikális pólushoz, de a baloldaliak, a liberálisok és mérsékeltek között is jelentős az antiszemita kijelentésekkel egyetértők aránya. Valószínűnek tűnik egyébként, hogy a zsidóellenes választók némiképp hangosabbak, ezért a közvélemény az arányukat hajlamos lehet a valóságoshoz képest túlbecsülni.

A kutatás érdekes felismerése, hogy 2014-hez viszonyítva az egykori zsidóüldözések tárgyalását többen tartanák napirenden, míg a holokauszttagadásra való fogékonyságban negatív elmozdulás tapasztalható. Ez utóbbi egyébként 2006-hoz képest jóval gyakoribbá vált. Ugyancsak tanulságos eredményre vezetett az Izrael államával összefüggésben feltett kérdésekre érkező válaszok kiértékelése.

Az interjúalanyok jó része bizonytalannak mutatkozott e kérdéskörben, érezhetően nem mozgott otthonosan a zsidó államot érintő témák között, 4 százaléknyi olyan válaszadó akadt, aki Izraelre nézve kifejezetten elítélő megjegyzéssel válaszolt.

Feltehetően a migránshullám következményeként a magyar közvélemény egy év alatt érzékelhetően megértőbb lett Izraellel szemben (a tavalyi 22 helyett már 25 százalék gondolja jogosnak a zsidó állam önvédelmi harcát). Ezzel összefüggésben szembeötlő, hogy még a jobbikosok körében is háromszor annyian gondolják úgy, hogy a zsidó vallás közelebb áll az európai értékekhez, mint az iszlám.

A kutatás szerint a zsidó ismerősök megléte szignifikánsan csökkenti az antiszemitizmus megnyilvánulásának a valószínűségét. Ez nem jelenti azt ugyanakkor, hogy konszenzus övezné annak a megítélését, egyáltalán mi számít antiszemitizmusnak. A megkérdezettek többsége a privát szférájában még nem találkozott zsidóellenességgel.

Az antiszemitizmus erősségéről kialakuló percepciót ezért feltehetően a politikai szféra és a média határozza meg elsősorban, semmint az egyes emberek saját tapasztalatai.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.