Két okból épül új templom a csaknem 18 ezer fős településen: egyrészt rohamosan növekszik a lakosság, másrészt a régi szentély alatt komoly régészeti leletanyagot találtak. Tizenhét év alatt nyolcezer fővel nőtt a lakosok száma, és a korábbi templom, még úgy is, hogy vasárnaponként három misét tartottak, nem tudott elegendő számű férőhelyet biztosítani a hívőknek.
Fotó: 24.hu
A templomtér sokkal nagyobb lesz a réginél, négyszáz ülőhellyel a karzattal együtt. A nagy kupola tetején, az üvegen a Szentlélek lesz megjelenítve, de szobrot állítanak Szűz Máriának, Keresztelő Szent Jánosnak és a tizenkét apostolnak is. Kialakítanak egy kisebb szentségi kápolnát, valamint két nagyobb és egy kisebb közösségi termet. Az alagsorban urnatemető lesz, az új templomban egy 2290 sípból álló orgonát építenek.
A szakrális épületen kívül parkrész, dísztér, parkoló is létesül, a közvilágítást pedig felújítják, így a városkép is fejlődik. A misék és más egyházi alkalmak mellett lesznek városi rendezvények is. Olyan kulturális programok, amelyek a templomi jelleggel összeegyeztethetők – nyilatkozta korábban a Magyar Időknek Cserháti Ferenc alpolgármester.
MTI Fotó: Balaton József
Azzal együtt, hogy az a szándékunk, hogy templomot építünk, közösséget is szeretnénk építeni. Egyházközséget, Isten országát szeretnénk építeni, és az is a szándékunk, hogy ha ez a templom majd felépül, ha majd használatba tudjuk venni, akkor ez valamiféleképpen az egész városnak az épülete legyen
– mondta Molnár Zsolt plébános.
Pásztor Béla: Ha a lélek rendben van, a test is
Pásztor Béla polgármester szerint egészen különleges lesz a Szentlélek-templom, és az épület “a jövőt illetően is meghatároz majd minden közös cselekvést, és nagy mértékben elősegíti az egyházon keresztül is az emberek, a másképp vagy egymástól eltérő módon gondolkodó emberek közeledését.”
Fontos építmények a templomok, mert ők hivatottak összefogni, összehozni az embereket, papok, lelkészek, és az érte munkálkodók munkájuk nyomán. Egy új templom építése egyrészt szól a világnak, másrészt szól a léleknek, ami legfontosabb alkotóeleme az embernek, mert ha a lelke rendben van, akkor a teste is rendben van
– magyarázta az egy évvel ezelőtti alapkőletételen a város élén 51 éve regnáló vezető.
Hogy a templomok mennyire fontosak a város életében, jól mutatja, hogy egy éve, 2015 májusában a képviselő-testület úgy döntött, a veresegyházi új Római Katolikus templom „méltó kialakításához” szükséges liturgikus és művészeti tárgyakat rendel – például szakrális tárgyakat, szobrokat, felolvasóállványt, oltárt, keresztelőt, korpuszt, kerámia díszeket – összesen bruttó 104 140 000, azaz nettó 82 millió forintból.
Középiskola nincs, van helyette termálvíz
Bár a helyiek szerint a korábbi, 1776-77-ben épült, copf stílusú templomot kinőtte a közösség és a vasárnapi misék valóban zsúfoltak voltak, az új templomra szánt összeget a többség túlzásnak tartja, és mivel a városban egyáltalán nincs középiskola és/vagy gimnázium – a gyerekek a környező településekre, Vácra, Gödöllőre, sőt vannak, akik Budapestre járnak tanulni, – inkább azt építtettek volna ekkora összegből.
Maga az egymilliárdos költség és vállalt önkormányzati önrész azért nem meglepő egyébként a veresieknek, mert a város eddig is elképesztő ütemben fejlődött, messze maga mögött hagyva – nem csak városképében – a térség környező településeit, és megalapozva ezzel a fél évszázada polgármesterkedő Pásztor Béla népszerűségét. Veresegyház termálvízből származó geotermikus energiával fűti a közintézményeit, lakóparkjait, folyamatosak a vízelvezeték-, járda- és útfelújítások, megújult a városközpont és a fő tér, korcsolyapályát hoztak létre, az általános iskolában úszómedencét építettek, önkormányzati lakásokat húztak fel, a művelődési házban színházat alakítottak ki, a várost nagyvállalatok (GE, Sanofi) választják üzemeiknek helyéül, a Medveotthonba és a termálfürdőbe hétvégente százak látogatnak.
És a 2015-ös tervek között bár valóban szerepelt nappali gimnázium, új tornacsarnokok építése és a helyi óvoda termálvizes fűtéssel való korszerűsítése, a város – aminek 8,7 milliárdos adósságát ugyan átvette az állam -, ezekhez már nem kapott támogatást. Így maradt a templom, és az arra szánt 100 százalékos önkormányzati önrész.
