mellrák vizsgálat (Array)
Belföld

Nincs elég orvos, a magyarok belehalnak a nemtörődömségbe

Angel Marianna
Angel Marianna

újságíró. 2016. 02. 04. 19:08

Magyarországon évente 30 ezren halnak meg a rák valamely formájában. A felvilágosítás és médiakampányok ellenére nem megyünk el szűrővizsgálatokra, csak akkor kérünk segítséget, amikor már igazán nagy a baj. A rákbetegek sorsát a gazzdasági-társadalmi státuszon túl az orvoshiány is meghatározza: bár a hivatalos protokoll szerint tumorgaynú esetén 10 napon belül fel kell állítani a diagnózist és meg kell kezdeni a kezelést, a magyar egészségügy ettől nagyon messze van. Belehalunk abba, amibe nem kellene. A Magyar Rákellenes Liga elnökét és pszichológust kérdeztünk arról, miért.

Évente 30 ezer magyar hal bele a rákbetegség valamilyen formájába. Ennek ellenére sokan nem veszik igénybe a szűrővizsgálatokat, amelyek segítségével egy korai daganat kimutatható, és korán eltávolítható. Azt hihetnénk, hogy az olyan drámai statisztikák, mint például a Budapesten minden századik ember rákos megijesztenek minket annyira, hogy hanyatt-homlok rohanunk az ingyenes szűrővizsgálatokra. A logika csődöt mond, a szakemberek szerint szélmalomharc rávenni a magyarokat a megelőző, egészségtudatos szemléletre. Nincs idő, nincs erő, képtelenek vagyunk letenni a generációkon át hordozott, tanult tehetetlenséget?

Dr. Demeter Jolán, a Magyar Rákellenes Liga elnöke szomorú statisztikával kezdi beszélgetésünket a Rájkellenes Világnap alkalmából: minél nyugatabbra tekintünk, annál nagyobb tudatosságot tapasztalunk a rák megelőzés és a szűrővizsgálatok tekintetében. Ezen a helyen Magyarország és Románia van a lista végén, amely arra utal, hogy nincs megfelelő egészségtudatosságunk. Akkor sem megyünk el szűrővizsgálatokra, ha személyes meghívót kapunk, ahogyan a cigarettásdobozokra tett elrettentő képek fölött is könnyedén elsiklunk. Félrenézünk, nem vesszük tudomásul, hogy igenis meghalhatunk, csak akkor megyünk orvoshoz, mikor igazán nagy a baj és nincsen más választásunk.

De ha meg is jelenünk a házirvosnál, hetek, hónapok telnek el, míg eljutunk a megfelelő szakorvoshoz. Nincsen elég orvos és úgy tűnik, nincsen elég tudatosság sem bennünk, hogy szembenézzünk a kórral, amely minden magyar családot érint.

Az emlő behívásos szűrővizsgálatokra az asszonyoknak csak 40%-a megy el, igaz, hogy a behíváson kívül, egyénileg is elmegy a vizsgálatra az asszonyok 20 %-a. A kimaradt 40 %-ot évek óta nem tudjuk megszólítani, és így vesztünk el sok beteget.

-mondja dr. Demeter Jolán, aki elsősorban az emlőrák-szűrésekkel foglalkozik. A dicstelen statisztikán kicsit javít, hogy az említett 40 százalékon kívül sok nő maga kér beutalót szűrésre, azokról pedig, akik magánrendelésen ellenőriztetik állapotukat, nincsenek pontos adatok.

Amennyiben ezeket a körülményeket is figyelembe vesszük, a nők 60 százaléka vesz részt szűrésen, a maradék 40 százalék viszont teljesen passzív, sem elrettentéssel, sem médiakampánnyal nem megszólítható, úgy tűnik, lehetelen elérni őket

– a doktornő szerint ebben a kimaradt 40 %-ban a legveszélyeztetettebbek vannak: szegények, tudatlanok, alkoholisták, súlyos problémákkal küzdők, távoli, kis térségekben lakók, vagy mély depresszióba süllyedtek. . A férfiaknál sem jobb a helyzet: pilot-tanulmányok szerint ha minden feltétel adott például egy vastag- és végbélrák szűrésre, akkor sem mennek el. Kifogás mindig van: nincsenek végbéltüneteim, fáj a vizsgálat, nincs időm, messze van, nincs kedvem várni. De mennyire semmitmondónak, aprónak és jelentéktelennek tűnnek ezek az indokok utólag, mikor a beteg szembesül a diagnózissal.

feeling bad girl and pills on table
Fotó: Thinkstock

Egy alkalommal – a szervezők javaslatára – éjszakai szűrővizsgálatot is szerveztünk, mert sokan arra hivatkoztak, hogy este 8-ig nem tudják a munkát elhagyni. Éjfélig kitoltuk a vizsgálatok végét, ott voltunk, vártunk, és szűrtünk volna, de ez sem emelte a résztvevők számát.

Az is sajnálatos, hogy a lakosság egy része panaszok esetén sem megy rögtön orvoshoz, hanem tovább dolgozik, vár, majd sokszor akkor keresi fel az orvost, ha már nagy a baj. Volt olyan eset, amikor egy beteg vizelete pirosra elszíneződött, és ő azt hitte, hogy valamelyik gyógyszer mellékhatása okozza. Amikor aztán több mint 3 hónap után orvoshoz fordult, kiderült, hogy előrehaladott veserákja van.

A felvilágosító kampányok fontosak, de csak korlátozottan eredményesek, sokan  megfelelő információk birtokában sem jelennek meg szűrésen, sőt, konkrét tünetekkel sem kérnek orvosi segítséget.

Nincs elég orvos = halálos ítélet

Nem ritka az a tévhit, hogy ha valaki ötször részt vett rákszűrésen, és nem találtak nála semmit, akkor hatodszorra már nem kell megjelenni, – hiszen szerinte akkor biztosan nem beteg.

– panaszkodik a szakember, aki szerint az emberek hozzáállása mellett a magyar egészségügy állapota, ezen belül az egyre elhatalmasodó orvoshiány is megpecsételi a rákbetegek sorsát. A jelenlegi orvoshiány is nehezíti a gyors diagnózist, ugyanis ha valakinek panasza van, el kell mennie a házi orvoshoz, aki továbbküldi a szakorvosi rendelőbe, ott elküldik különféle vizsgálatokra, és a diagnózis – mindezzel együtt – több hónap múlva állapítható meg.

Van úgy, hogy azt mondják, jöjjön be hat hét múlva reggel 9-re, csak ekkor kezdődik a kivizsgálás

– magyarázza az értékes idő pazarlásáról a Magyar Rákellenes Liga elnöke, aki ellenpontozásként hozzáteszi: ha valakinél tumorgyanú merül fel, elvileg 10 napon belül fel kell állítani a diagnózis és meg kell kezdeni a gyógykezelést. Ettől a hatékonyságtól a magyar egészségügy nagyon-nagyon messze van még.

Senkinek sincsenek irreális elvárásai a munkaadókkal szemben, lehet azon vitatkozni, hogy van-e felelősségük abban, hogy sokan nem jutnak el szűrővizsgálatokra, de a magyar helyzet szemléltetésére talán elég annyit megjegyezni, hogy dr. Demeter Jolán praxisa alatt egyetlen (!) olyan munkaadóval sem találkozott, aki szervezetten segítette volna dolgozóit a rákmegelőzésben.

Több évtizede dolgozom az onkológia területén, de még egyetlen nagy cég, munkáltató sem mondta azt, hogy a jövő héten jönnének ezen és ezen a napokon. Lehet, hogy máshová mennek, hozzánk, a Magyar Rákellenes Ligához biztosan nem, nem is hívnak minket

-meséli a doktornő. A munkáltatók nem örülnek annak, ha a dolgozójuk beteg, különösen akkor, ha rendszeresen kezelésekre kell járnia, esetleg hosszabb időre kiesik a munkából. Ezért is sokan nem mondják meg, hogy az egészségük nem tökéletes.

Másfél perc egy élet

Merza Katalin pszichológust arról kérdeztük, hogy a rengeteg kampány, az elrettentő adatok ellenére miért nem veszünk erőt magunkon, amikor az életünkről van szó. A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Magatartástudomyányi Intézetének  munkatársa komplex okokat említ.

Az alacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzetű emberek kevésbé figyelnek egészségükre, gyakran evidenciaként kezelik, hogy a betegségekkel szemben passzív áldozatok, semmit sem tehetnek önmagukért. Az ebbe a csoportba tartozó emberek jelentősen kevesebb ismerettel rendelkeznek a rák tüneteivel, lefolyásával, megelőzésével és a szűrővizsgálatokkal kapcsolatban. Sokaknak az olvasás, értő olvasás is problémát jelent, így a tájékozódás akadályozottá válik.

Rengeteget nyomnak a latba a családi minták: ahol apu és anyu a hétköznapi élet részeként elmennek orvoshoz, ha betegek, ahol a zöldség- és gyümölcsfogyasztás mindennapos, ahol például a bukósikakot rányomják a gyerek fejére, ott kialakul az egészséghez való normális viszonyulás.

Sok családban ezek töredéke sem teljesül, a pénz- és lehetőséghiány okozta apátiában pedig nem marad energia a jövőbe tekinteni, hiszen épp elég nagy kihívás az aznap túlésése.Lényeges a nem szerepe is, a férfiak neveltetésük, a velük szemben támasztott gyakran irreális elvárások miatt veszélyeztetettebbek.

A nőket már kisgyermekként úgy nevelik, hogy kifejezhetik a fájdalommal, diszkomforttal kapcsolatos érzéseiket. Ha egy kislány elesik a játszótéren, nyugodtan sírhat, elmondhatja milyen fáj, egy kisfiú viszont ne szipogjon, hiszen egy kisfiúnak nem szabad sírni, panaszkodni. Katona dolog!

– magyarázza a pszichológus, aki hangsúlyozza: a kislányokat megtanítják arra, hogy odafigyeljenek érzéseikre, annak kifejezésére, ha valami nem jó számukra, így később tudatosabban tekintenek magukra, észreveszik, ha valami nem vagy nem megfelelően funkcionál.

haziorvosi-rendeles(430x286)(1).jpg (háziorvos, recept, beteg, )
Fotó: Kummer János

Merza Katalin szerint rokonainkat a legnehezebb rávenni arra, hogy szűrővizsgálatokon vegyenek részt, ezért ebben a kérdésben kulcsfontosságú az egészségügyi dolgozók szerepe. Az orvoshiányról már esett szó, Merza Katalin is emlékeztet: a magyar egészségügyben egy orvos átlagosan másfél percet tud szánni egy-egy betegre. Az egészségügyben dolgozók felelőssége óriási: ha ők mondanak valamit, azt jobban elhisszük, elvileg nekik kellene kényes kérdésinkre választ adni, megnyugtatni minket a szűrésekkel kapcsolatban, fontos, életmentő információkkal ellátni minket.

Az egészségügy számára is költséghatékony, ha a rákkal kapcsolatos információk megfelelő mennyiségben és minőségben jutnak el a betegekhez. Lényeges, hogy a beteg félelmeiről is beszélhessen, elmondhassa véleményét, nyíltan kérdezhessen.

Tehát a mai Magyarországon másfél perc alatt kellene reális képet adni a szűrővizsgálatok lefolyásáról, megnyugtatni a beteget, feloldani a lelki blokkokat, figyelmét egészségére irányítani. Magyar Balázs, a Magyar Rákellenes Liga gazdasági vezetője szerdán az M1 műsorán arról beszélt, hogy a rák több éven át alakul ki, ezért szűréssel eredményesen felfedezhető és gyógyíthat. Elvileg ma már mindenkinek személyre szabott gyógykezelést lehet biztosítani, ha az anyagi források rendelkezésre állnak. Ha rendelkezésre állnak.

Kommentek

Még mindig kísért Hóman Bálint szelleme, az Akadémián vitáztak róla
épül a kerítés Mórahalomnál (Array)Kiöregedtek a tartalékos honvédek