Belföld

Böjtkor csak napi egyszer szopott a Mikulás

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2015. 12. 06. 15:03

Miklós püspöknek bizony eljárt a keze egy zsinaton, Magyarországnak pedig volt olyan vidéke, ahol Miklós napkor senki nem mert kimozdulni otthonról.

Az egykori Miklós püspök népszerűsége szinte példátlan a szentek között. Életéről tudományosan is helytálló leírással nem rendelkezünk. A IV. században élt, Myra város püspöke volt, és személyéből alakult ki a Mikulás alakja. Valamikor 350 körül halt meg, december 6-án ünnepeljük.

És akkor nézzük a mesét, azaz Miklós legendáját.

Már apró gyermekkorában kitűnt társai közül: születése napján felállt a “fürdőkádban”, és böjti napokon mindössze naponta egyszer volt hajlandó szopni.

Családja tehetős volt, ő pedig nem sajnálta a pénzt. Mikor megtudta, hogy egyik szomszédja szegénysége miatt nyilvánosházba akarja adni három lányát, éjjel az ablakon bedobott pénzzel segítette a hajadonok kiházasítását.

Pofozkodott a zsinaton

Részt vett a nagy jelentőségű niceai zsinaton, ahol állítólag a vita hevében felpofozta egy ellenlábasát. Egyszer megmentett egy viharba került hajót: maga állt a kormány mögé, miközben lecsendesítette az elemek dühöngését. Amik viszont igazán híressé tették, azok gyermekeket segítő tettei.

Egy gonosz vendéglős például elcsábított, majd megölt három fiút, holttestüket pedig egy sózókádban rejtette el. Miklóst angyal figyelmeztette a szörnyű bűntettre, mire a püspök meglátogatta a fogadóst. Amikor kérdezte, mit enne, annyit mondott: a sózott húsból kér, ami hét éve érik a kádban! A fogadós szeme szája tátva maradt, Miklós pedig kinyújtotta kezét a kád fölé, és feltámasztotta a gyerekeket. Itt olvasható a teljes történet.

Ami a Mikulást illeti, kései jövevény Magyarországon, a cseh eredetű szó első írásos emléke 1856-ból származik.

Osztrák területről érkezett, először a városokban terjedt, az ablakba kitett cipőkbe, csizmákba csempészett cukorka szokásának terjedésében nagy szerepe volt az ipar által olcsóvá, tömegessé tett termékeknek.

Lánccal verték a járókelőket

Ez viszont nem jelenti azt, hogy hazánkban ne lenne több évszázados hagyománya. Sőt. Már a középkorban nagyon népszerű volt a Miklós püspök legendás gyermekszeretetére épülő miklósolás. “Miklós püspök” karácsonyra készülve betért minden házba, ahol gyermekek is éltek. Vizsgáztatta és imádkoztatta őket, majd tudásuk és viselkedésük alapján jutalmazott, vagy virgáccsal fenyítette őket. Vagyis nem mindenki kapott cukrot, diót, mogyorót…

Every year from November to January, traditional parades in which men dress as Krampus take place annually in most Alpine towns to perform a old pagan ritual to disperse the ghosts of winter. The Krampus is a horned, anthropomorphic figure who punishes children during the Christmas season who have misbehaved, in contrast with Saint Nicholas, who rewards well-behaved ones with gifts. Krampus meeting (german: Krampuskraenzchen) with a group of Krampus named Gletscherdeife on 27th November 2015 in Kaprun, Austria. PICTURE: Krampus
(Photo credit should read "JFK/APA-PictureDesk via AFP")
Europress Fotóügynökség

Eredetileg mindez karácsonyra készített elő, ám a nép körében a miklósolás hamar a játék és a tréfa irányába mozdult. Ennek jegyében csatlakozott a Mikuláshoz a krampusz. Az ördög formáját idéző szarvas, patás lény feladata volt a gyerekek megbüntetése, ijesztgetése, lánccsörgéssel, virgáccsal fenyegetése. Miklós pedig, mint a jó zsaru-rossz zsaru ellentétpár másik szereplője megmentette őket. Elzavarta, megszégyenítette, láncra verte a krampuszt- a Dunántúlon például Láncos Miklósnak is nevezték.

A XIX. század végére a miklósolásból végleg kiszorult a karácsonyra való lelki készülődés, helyette a gonoszűzés kapott hangsúlyt.

Nyilván csak a kiötlőinek volt móka és kacagás az a csepregi szokás, hogy a fiatalok házról-házra jártak hosszú láncokat csörgetve ijesztgetni a népet, akit pedig az utcán találtak, meg is verték. Lánccal. Nem csoda, ha Miklós napján senki nem hagyta el szívesen otthonát.

Vasban Láncos Miklós álarcban, és persze láncot csörgetve ijesztgette a lányokat és gyerekeket. Nem verekedett, legfeljebb a kútágashoz láncolta “áldozatait”, ám megesett, hogy őt magát kergették meg… Máshol korommal bekent arcú vagy álarcos, derekukon láncot viselő fiatalok köszönteni, imádkozni mentek, imádkoztatták a gyerekeket, sok helyen ajándékot is kaptak.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.