Belföld

EP: itt a magyar képviselők szegénységi bizonyítványa

Az előző (2009-2014) ciklus magyar EP-képviselői aktivitás szempontjából átlagon aluli teljesítményt nyújtottak. A VoteWatch statisztikái alapján ez igaz a parlamenti jelentésekre, a módosító indítványokra és a név szerinti szavazásra. Mivel az esetek többségében kézfeltevéssel szavaznak, csak a név szerinti szavazásnak van nyoma a nyilvántartásban, de azokból a plenáris üléseken való részvétel gyakoriságára is következtetni lehet – írta a Bruxinfo.

A név szerinti szavazásoknak csak a 81 százalékán volt jelen a 22 magyar EP-képviselő. Ez a tagállamok között csak a 22-ik helyhez volt elég. Az osztrák, a szlovák és a luxemburgi EP-tagok részvételi aránya például eléri a 90 százalékot. A pártokra lebontott statisztikából kiderül, hogy az MSZP (86,8 %) és a Fidesz (84,4 %) képviselői hozták az európai átlagot, azt a Jobbik (62,5%) és Bokros Lajos (62,1%) húzta le.

A VoteWatch az elkészített jogalkotási jelentések és egyéb kezdeményezések (vélemények, határozati javaslatok) alapján is mérlegre tette a tagállamokat, illetve azok képviselőit. A 22 magyar képviselőre az ötéves ciklus alatt fejenként 2,5 parlamenti jelentés elkészítése jutott, ami a 13-ik legnagyobb szám.

Fotó: MTI

A különböző jelentésekhez benyújtott módosítókból 62 viselte magyar képviselő kéznyomát, ami a 22-ik legmagasabb szám. A Tanácshoz és a Bizottsághoz összesen 25 kérdést intéztek a magyarok, ami a 24-ik helyhez volt elég. A portugálok, a görögök és az írek szóban vagy írásban 250 kérdéssel bombázták a két intézmény illetékeseit.

A politikai tartalmú (emberi jogi, jogállamisági és demokratikus bírálatokat megfogalmazó) határozati javaslatok közül 5 év alatt csak nyolcnak volt magyar szerzője. Ez a legalacsonyabb szám a 28 tagállam közül. Az észtek a “listavezetők” 110 határozati javaslat elkészítésével.

Nem szól a VoteWatch összeállítása a plenáris ülések előtti egyperces felszólalásokról. Az uniós szakportál szerint abban a magyarok pártállásuktól függetlenül szokatlanul aktívak voltak. Ezek jelentős része belpolitikai kérdésekkel, a magyar kisebbségek helyzetével, vagy az EU és Magyarország közötti viszonnyal foglalkozott – írta a Bruxinfo.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik