Öt év nélkülem
„Négyéves volt a kislányom, mikor elvittek otthonról – csuklott meg Gál György hangja – ma kilencéves, mennyi ünnepet kellett a családomnak nélkülem eltöltenie!” – sírta el magát az elsőrendű vádlott, az utolsó szó jogán megszólaló Gál György, aki első fokon 8 és fél év börtönt kapott. A 24 vádlott közül a legsúlyosabb büntetést kapó, hajdani erzsébetvárosi politikus szerint az elmúlt 5 évben, amióta az ügy bonyolódik, több szó esett a vagyoni károkozásról, azonban egy szó sem esett azokról az emberekről, akik a kerületben áldatlan körülmények között élnek lakásaikban, mert az önkormányzatnak nincs pénze a felújításra. Az állam ugyan átadta annak idején a bérlakásokat a helyhatóságoknak, de pénzt nem adott mellé. Ezt nyögik ma is. Ha nem értékesítették volna az ingatlanokat, akkor sokkal több pénzért ki kellett volna költöztetni az ott lakókat és felújítani a lakásokat. Gál szerint az esetben keletkezett volna kára az önkormányzatnak. Ismerősei lakáshoz juttatásával kapcsolatban csak annyit mondott, hogy ők valójában rászorulók, s csak azért nem kaphattak volna lakást, mert az ő ismerősei voltak.
Koncepciós per
Hunvald teljesen ártatlannak vallotta magát, az ókori bölcset idézte. Előtte azonban arról beszélt, hogy szerinte a bíróság nem tanulta meg az elmúlt öt év alatt sem, hogy a tilalmi lista nem azt jelenti, hogy nem értékesíthető az ingatlan, hanem azt, hogy nem alakítható társasházzá. Majd eztán előhúzott egy papírt és Cicero Védőbeszédéből olvasott fel részletet. Szabó Zoltán, 23-ad rendű vádlott, Erzsébetváros korábbi polgármestere egyenesen koncepciós pernek nevezte az eljárást, legalábbis az ellene folyó részleteket mindenképpen, szerinte ellene hosszú idő óta politikai bosszúhadjárat folyik
Hunvald-ügyből kerékbilincsügy lett
Pénteken tovább folytatódtak, még az utolsó szó jogán felszólalók beszéde előtt, a védők perbeszédei. Ezekben főként Szabó Zoltán kerékbilincsügyéről esett szó. Az ügyvédek szerint jogtalanul használta a bíróság a jegyző asszony telefonjait lehallgató és rögzített beszélgetéseket bizonyítékképpen, hiszen az ügyészség bár valójában a jegyzőnőt kívánta lehallgatni, tévedésből egy azonos nevű, más személy lehallgatását engedélyezte a megadott számon. Tehát papíron mást engedélyeztek, ami valójában zajlott, így a felvett, bizonyítékként felhasznált felvételeket nem lehetett volna bizonyítékként használni. Más, a kerékbilincsügyet részleteiben érintő kérdések is felvetődtek. Bárándy Györgyöt kérdezte hírportálunk a tárgyalás végén erről, aki azt válaszolta, hogy azért kellett, az egyébként nevetséges kerékbilincsügyet részleteiben feltárni, mert jogtechnikailag vetett fel pikáns kérdéseket, ami a szakemberek számára rendkívül lényeges lehet a jövőben is.
A hatályos törvények a korrupció melegágyai
A védelem többször hangoztatta a tárgyalás során azt, hogy az erkölcs és jog elválik egymástól. Bárándy szerint ez valóban így van, még ha nem is kívánatos. Leginkább a törvényalkotók feladata lenne ezt a távolságot minél szűkebbre zárni, nem pedig különböző korrupcióellenes programokat kell indítani. A Szeged24 kérdésére, hogy igazságügy-miniszterként ő maga tett e lépéseket ennek érdekében, azt felelte Bárándy, hogy ha az ő minisztersége idején fény derült volna hasonló esetre, valószínűleg jelezte volna a politikusok felé, egy diskurzust kezdtek volna, aminek eredményeként talán éppen a Hunvald-ügyben oly sokszor vitatott polgármesteri keret felhasználásának szabályait is megváltoztathatták volna. Azok máig változatlanul hatályosak.
