Belföld

Rendőri eljárással kezdődött a diáktüntetés

hallgatói hálózat haha demonstráció (haha, tüntetés, diáktüntetés, )
hallgatói hálózat haha demonstráció (haha, tüntetés, diáktüntetés, )

A hallgatók hétfő este megint az utcára vonultak, a rendőrök megpróbálták feltartóztatni őket, de a Petőfi hídon át-, a Szabadság hídon visszasétáltak. NNI-s akcióval kezdődött a program.

Több száz diák indult el a Trefort kertből a Kálvin tér felé fél hat körül. A hallgatói Hálózat Facebook-oldala szerint az ELTE-n megjelentek a Nemzeti Nyomozóiroda emberei és és „kihallgatást akarnak tartani, mert szerintük hidat akarunk foglalni és az bűncselekmény”. A diákok megjegyzik, „kedves, hogy idejöttek minket kihallgatni egy állítólagosan tervezett, még meg sem történt bűncselekményről”.

A Középiskolások Hálózata és az egyetemfoglalók közös demonstrációja elsősorban az ellen irányul, hogy a kormány Alkotmányba foglalja a röghöz kötést és az egyetemi autonómia megszűntetését.”Szabad egyetem”, és “Nem hagyjuk, nem hagyjuk!” – kiabálják. A rendőrség a szokottnál nagyobb létszámban vonult fel, és keményebben is lép fel a hallgatók ellen, igaz, ezt a tüntetést nem jelentették be. Úgy tudjuk, a hidak közelében már délután megjelentek a rendőrök.

Úgy tűnt, a Szabadság híd lesz a diákok célpontja, de váratlanul az Üllői út felé fordult a menet. Később befordultak különbözőp kis utcákba. A rendőrök megpróbálták egy sávban tartani a tüntetőket.

A diákok így végül – némileg kijátszva a rendőrséget – a Petőfi hídra nyomultak fel. A hvg.hu tudósítói szerint először sorfallal próbálták megakadályozni a rendőrök, hogy a diákok a 2-es villamos Boráros téri megállójából, a Petfő híd alól a lépcsőn keresztül feljussanak a hídra, de a tüntetők egymásba kapaszkodva mégis feljutottak a lépcsőn. Végül a menet át tudott haladni a hídon. Egy sávot foglaltak le a diákok.

Innen – az alsó és a felső rakparton egyaránt – megindult a Szabadság híd irányába a menet. A hvg.hu információi szerint a diákok között elterejedt, hogy egy diákot elvittek a rendőrök. Végül a rendőrök felterelték a felső rakpartra a diákokat.

A sorban a sok középiskolás láthatóan lelkesítően hatott az egyetemistákra. Végül a Szabadság-hídon tértek vissza Pestre. “Röghöz senkit nem kötünk!”, “Nem hagyjuk!”, “Szabad ország, szabad egyetem” – skandálták. A dudáló autóknak pedig az “aki dudál, velünk van” – dukál.

A menetet vezetők egy “Fekete országimázs” feliratú molinót taratottalk a fejük fölé. A hídfoglalás nem engedélyezett, ezért a vonulást ahogy tudták, lassították a diákok. Többek között hirtelen mindenkinek “be kellett kötnie a cipőfűzőjét”.

A menet a Váci utcán is végighaladt.A jogi karnál néhány percre megálltak a diákok, majd visszatértek a Trefort-kerti “lefoglalt” bázisukra. Mielőtt bemenmtek az épületbe a több száz rendőrnek azt kiabáták: “Szimpatikus rendőrség, szimpatikus rendőrség”. A résztvevők alapvetően sikerként könyvelték el az esti megmozdulásukat, és a “bázison” kezdték meg kilenc körül szokásos fórumukat.

A fórum végül úgy döntött, újabb éjszakára maradnak bent az ELTE BTK-n. “Nem fejezzük be, amit 3 hónapja Lágymányoson és a Petőfi hídon elkezdtünk! Tovább küzdünk a fiatalok oktatásáért, mert ez az egyetlen felemelkedési lehetősége az országnak!”

Hazájukban szeretnének dolgozni

Az indulás előtt Mészáros Ákos, az egyetemfoglaló mozgalom tagja azt mondta: azért élnek a polgári engedetlenség eszközével, mert a Hallgatói Hálózat (HaHa) által tavaly decemberben megfogalmazott hatpontos követeléseit nem teljesítette a kormányzat. Beszédében utalt arra, hogy a kancellária intézményét alaptörvénybe iktathatja március elején az Országgyűlés, amivel nem értenek egyet, ahogy azzal sem, hogy ugyanezt tegyék a hallgatói szerződéssel. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor rámutatott: hazájukban szeretnének munkát vállalni.

Hájas Tamás Balázs, a Középiskolai Hálózat tagja arról beszélt, hogy a kormányzat negyedszerre írja át az alaptörvényt.
A HaHa decemberben hatpontos petícióban követelte a keretszámok “legalább a 2011-es szintre” való visszaállítását, a felsőoktatásból történt forráskivonás megszüntetését és az elvonások kompenzálását, a hallgatói szerződések eltörlését, a köz- és felsőoktatás átfogó reformját, valamint azt, hogy ez utóbbi biztosítsa a szegényebb családok gyermekeinek bejutását a felsőoktatási intézményekbe.

A HÖK feljelentette az oktatókat

A menet útközben értesült arról az Index-információról, amely szerint az ELTE BTK HÖK-elnöke levélben a rektornál jelenti fel azokat az egyetemi oktatókat, akik szimpatizálnak a diákok akciójával. Garbai Ádám, a bölcsészkar HÖK-elnöke a levélben ezt írja a rektornak: “Mint a Hallgatói Önkormányzat felelős vezetője nem hagyhatom ugyanakkor szó nélkül a kialakult események azon fejezetét sem, hogy bennünket, tanulni vágyó ELTE BTK-s hallgatókat a tanuláshoz való jogainkban sértenek meg ELTE-s közalkalmazottak, akiknek mint az ELTE felelős vezetője Ön a munkáltatója. Sajnálatos módon azt tapasztaljuk ugyanis, hogy nemcsak bölcsész oktatók, hanem más karok tanárai is jelen vannak az illegális egyetemfoglaláson, megsértve és semmibe véve ezzel az egyetemi szabályzatokat és Dezső Tamás dékán úr mint a BTK felelős vezetője és a foglalás helyszínéül szolgáló terem felelős ingatlangazdája utasításait.” A HÖK-elnök szerint az ELTE-s oktatók jelenlétükkel és hozzászólásaikkal tovább bátorítják a jogsértőket, ezáltal tovább rombolják az ELTE BTK törvényes rendjét. A HÖK-elnök ezért a levélben azt kérdezi a rektortól, hogy ennek milyen munkajogi következményei lesznek, és a rektor miért nem ítéli el és akadályozza meg a jogsértéseket.

A HÖK-elnök leveléről szóló információinkat a tüntetőknek is felolvasták a Közraktár utcában, amit a jelenlévők hangos fújolással fogadtak.

NNI-s eljárással kezdődött

A Trefort-kertben korábban megjelent néhány ellentüntető is, akiknek az egyik transzparensén ez állt: “A dolgozó nemedék. Diploma kell, de az ország már nem? Visszafizeted? Elmehetsz!”. A diákok jót derültek a helyesírási hibán. Később az ellentüntetők eltűntek.

Egy budapesti egyetemfoglaló a Facebook-on ezt írja: “Mivel nem kötelező, nem akartam megadni a számomat Madarász János Mihálynak, a Nemzeti Nyomozóiroda nyomozójának, amikor átadta a rendőrségi idézésemet. Miután hosszasan győzködött, hogy mégis adjam meg, s nem voltam hajlandó, megfenyegetett azzal, hogy megszerzi máshogyan, pl. hív egy egyenruhást, aki azzal a gyanúval, hogy a telefonom lopott, elveszi tőlem, majd a teló azonosítószámát elküldi a központnak, s így szerzik meg a számom. Hajrá srácok, sok sikert vele.”

Ajánlott videó

Olvasói sztorik