Belföld

Egyre több a közpénzből temetett halott

Tízéves összehasonlításban szinte minden településen lényegesen több lett a köztemetés.

Évről évre több az olyan temetés, amelynek költségét a helyi önkormányzatok kénytelenek állni: a városokban a temetések legfeljebb fél-egy százaléka a köztemetés, az állástalanságtól leginkább sújtott falvakban viszont gyakran a végső búcsúk negyedét-harmadát az önkormányzat finanszírozza – írta a Népszabadság szombaton.

2009 és 2011 között Debrecenben például 147-ről 205-re, Egerben 20-ról 45-re, Győrben 39-ről 49-re, Pécsett 118-ról 152-re nőtt a köztemetések száma. Az 1200 lelkes Baranya megyei Alsószentmártonban pedig – ahol 1990 óta folyamatosan 90 százalék körüli a munkanélküliség – évente 14-15 helybelit búcsúztatnak, közülük hármat-négyet a falu pénzén, és az önkormányzat a többi temetéshez is 50 ezer forint segélyt biztosít a családoknak.

A Népszabadság szerint tízéves összehasonlításban szinte minden településen lényegesen több lett a köztemetés.

Ha valakinek nincs fellelhető hozzátartozója, eleve az önkormányzatra marad a temetés, ha pedig vannak rokonok, de nem tudják vállalni a végső búcsú költségét, akkor szintén a településé a feladat. Azt, hogy a rokonok mikor jogosultak köztemetést kérni, helyi rendeletek szabályozzák, a legtöbb helyen az a feltétel, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíjminimum (28 500 forint) másfél-kétszeresét – írta a Népszabadság. Akad település, ahol a köztemetés árát később egy összegben vagy részletekben vissza kell fizetnie a rokonságnak, és sok helyütt akkor várják el a költségek utólagos megtérítését, ha az elhunyt után maradt örökség erre fedezetet nyújt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik