A szimpátia tüntetés vezérszónoka Csurka István volt, aki kórházi kezelését megszakítva, betegen lépett fel a rendezvényen. Szerinte Magyarországot „soha nem látott nemzetközi agresszió” fenyegeti, amely során „arra megy ki a játék, hogy „minden az idegeneké legyen.”
A szállingózó hóesés és a hideg sem tántorította el azt a nagyjából másfél ezer embert, aki részt vett a szegedi kormánypárti tüntetésen. A tömeg előbb a város sétálóutcáján vonult végig, majd Kossuth Lajos szobra előtt, a Klauzál téren – ahol Kossuth a 48-as szabadságharc idején elmondta híres szegedi beszédét- gyűlt össze, és hallgatta meg a szónokokat.
„Hajrá Magyarország”
A zömmel nemzeti színű lobogók és transzparensek közt vonuló emberek többsége az idősebb korosztályt képviselte, de lehetett látni a tömegben a Fidelitas fiataljait, néhány szegedi képviselőt és közéleti személyiséget is. Az egyik rendező a Szeged24-nek elmondta: a tüntetők főleg Szegedről és a környékbeli településekről érkeztek, de Vajdaságból is voltak felvonulók. Az embereknél lévő transzparenseken olyan feliratok voltak mint például „Hajrá Magyarország”, „ Aki magyar velünk tart”, „Sarló vagy kalapács, inkább szabadság” vagy „Elég volt a műbalhé.” Elsőként a Polgári Körök képviseletében Bobák Lászlóné lépett a pulpitusra. Beszédének fókuszában az Európai Unió az országgal szemben támasztott elvárásai álltak. A szónok azt mondta: az ország „másodrendű tagja” az Uniónak és joggal várja el tőle, hogy ne alkalmazzon „hátrányos megkülönböztetést” a magyar kormánnyal szemben. Bobák Lászlóné szerint ezt azért is lehet kérni, mert a történelem során mindig Magyarország volt Európa „pajzsa”, mi védtük meg Európát például a törököktől. A szónok szerint az Unió az, amely csődbe akarja vinni az országot, és meg kell védeni a kormányt. Arra biztatta az összegyűlteket, hogy ne külföldi bankokban „ fialtassák a pénzüket”, hanem vásároljanak inkább kincstárjegyet.
„A hangom már nem a régi”
„A hangom már nem a régi” -kezdte rekedten beszédét a beteg Csurka István, aki elmondása szerint kórházi kezelését szakította félbe, hogy részt vegyen a szegedi rendezvényen. A politikus az hangsúlyozta: azért jöttek össze, hogy megerősítsék a magyar kormányt és annak vezetőjét Orbán Viktort, mert az országot „ soha nem látott agresszió fenyegeti.” Csurka István utalva az IMF tárgyalásokra annak a véleményének adott hangot, hogy az országot „ példátlan , galád nemzetközi összefogással oda akarják visszatolni, ahol minden az idegeneké”, és „nemzetközi erővel eltervezték, hogy Magyarországot megsemmisítik.” Csurka István arra szólított fel: „ a magyar keresztény tömeg” vonuljon az utcára, és álljon ki a kormány mellett. Szerinte sok kormánypárti tömegrendezvényt kell tartani országszerte. Azok pedig, akik belülről támogatják ezeket a nemzetközi erőket, azokkal Csurka István szerint nem kell szóba állni, ők „menjenek a fenébe.”
„Nemzetidegen massza”
Az utolsóként felszólaló Magyar Megmaradás Közösségének szónoka a kormány által létrehozott törvényeket dicsérte, külön kiemelve a jegybank törvényt, amely szerinte az ország érdekeit szolgálja. Dr. Kovács László szerint a magyar ellenzék „ veszett kutyaként” támadt a kormányra a média segítségével és a „ nemzetidegen massza randalírozik a főváros utcáin.” A szónok szerint a nemzetközi támadások az ország ellen a jegybank törvény visszavonásának kérésében „csúcsosodtak” ki. Dr. Kovács László szerint is a népnek meg kell védenie a kormányt és az Alaptörvényt. A tömeg a szónoklatok közben Orbán Viktort, a kormányt, az Alaptörvényt éltette, és az ellenzék emlegetésekor „ hazaárulók, kommunisták” bekiabálások hangzottak el. A rendezvény alatt egyetlen hangos „zsidók” beszólás volt egy árpád sávos zászlót tartó fiatalembertől, akit azonban a körülötte lévők lepisszegtek.. A szegedi szimpátiatüntetés, amelyet nagyjából egy tucat rendőr felügyelt rendbontás nélkül zajlott le, a résztvevők a végén a Szózat eléneklése után csendben távoztak.
