Belföld

Kiszelly Zoltán: Matolcsy megy

Nagy József
Nagy József

újságíró. 2011. 11. 19. 15:00

És jön Varga. Esetleg Surányi. Vagy valaki más technokrata. Politológusinterjú.

Korábban a témában:

„Az IMF bejövetelével nem elképzelhetetlen egy Orbán-Varga csere, ahogy az sem, hogy a sarkalatos törvények elfogadása után előrehozott választások jöhetnek” – ez olvasható Török Gábor pénteki blogbejegyzésében. Egyetért kollégájával?

Talán inkább Matolcsy-Varga cserét írt Gábor, nem?

Nem. Orbán-Varga.

Áh, dehogy. Orbán biztosan marad. Matolcsyt Vargára cserélni viszont remek ötlet, hiszen mára nyilvánvalóan megbukott az egyszeri bevételekre és a forintleértékelésre épülő gazdaságpolitika, Magyarország spekulációk tárgya lett.

Kiszelly Zoltán (Kiszelly Zoltán)
Fotó: Neményi Márton

Varga, mint válságkezelő miniszterelnök – nem hangzik rosszul.

Valóban nem. Elfogadják külföldön, jónak ítélik meg a 2000 és 2002 közötti pénzügyminiszteri teljesítményét. Szerintem el is bírna a feladattal. Viszont kormányfő-jelöltként, előrehozott választáson fikarcnyi esélye sem volna a győzelemre. Ugyanis a Fidesz-szavazók többsége nem a pártban, hanem magában Orbán Viktorban bízik. Ha nem Orbán a listavezető, rengeteg Fidesz-szimpatizáns el sem megy szavazni, ha meg mégis, akkor a Jobbikot választja. A jobboldal szemében Orbán Viktor a garancia arra, hogy jó irányba mennek a dolgok, ha ő nincs, szétszalad a ménes. Orbán tartja egyben a jobboldali szavazóbázist. Ő az egy a tábor, egy a zászló. Ő a zászló.

És ha Varga mögé áll ez a zászló?

Az kevés. Emlékezzünk a Gyurcsány-Bajnai történetre! Az annak idején a baloldal integrátoraként számon tartott Gyurcsány hiába tolta Bajnait, 2010-ben hatalmas választási vereséget szenvedett az MSZP.

Az akkori szocik romokban hevertek, a mostani Fidesz viszont ötven százalék fölött áll a biztos választók körében.

Csakhogy – ahogy említettem – annak az ötven százaléknak a zöme Orbán Viktor miatt szavazna a Fideszre. Ráadásul mivel négymillió bizonytalan szavazó van az országban, szinte értelmetlen kiindulni a mostani számokból.

Ki tudná akár csak megszorítani a Fideszt? Az LMP beragadt a kispárti státuszba, az MSZP a minap hasadt, a Jobbik a többség szemében ma is szalonképtelen, ráadásul a potenciális szavazói körében egy Orbán Viktor vezette Fidesz az esélyesebb . Így a leendő egyfordulós választásokon még egy bő egyharmados támogatottságú Fidesz is simán
szerezhet többséget.

Egyelőre a mostani, kétfordulós lebonyolítást előíró választási törvény van érvényben, s ez az ellenzéki pártoknak kedvez, különösen, ha hajlandóak szövetséget kötni.

Hetek kérdése az új választójogi törvényt elfogadása.

Ha Orbán nem parlamenti konszenzussal szabja át a választási törvényt, akkor Amerika és az EBESZ nem fogadja el
legitimnek a döntést.

Már hogyne lenne legitim egy kétharmaddal elfogadott törvény?

A válságban számos szabály fölülíródik. Maga Hillary Clinton mondta, hogy a magyar demokrácia próbájának tekinti a választójogi törvényt. Ha nem áll legalább az MSZP a kormány koncepciója mögé, az külföldön jelentősen gyöngíti a
kormány pozícióját.

Kiszelly Zoltán (Kiszelly Zoltán)
Fotó: Neményi Márton

Jön vissza az IMF, ami Orbán megrendítő politikai arcvesztéséhez vezethet. Lehet úgy vezetni tovább az országot, a kormányt, hogy a bő egy éven át a politika centrumába állított ügyet – az IMF takarodjon az országból – egyszer csak
fölülírja a miniszterelnök?

Hát pont az a lényeg, hogy nem ez a központi elem.

Kommunikációs szempontból mindenképpen az.

De a kommunikáció nem egyenlő a politikával.

Mi a lényeg Orbán számára?

A baloldal alapvetően félreérti Orbánt, hiszen ő minimum húsz évben gondolkodik. A jó ideje hangoztatott centrális erőtér azt jelenti, hogy több cikluson keresztül azonos irányba kell haladjon az ország. Erről szólnak a kétharmados törvények: ha egyszer elfogadja őket az Országgyűlés, nincs jelentős kilengés. A magyar jobboldal most tért vissza valahová oda, ahol 1944-ben elveszítette a fonalat.

Jaj.

Jó, legyen inkább 1913. A cél most, hogy bővüljön a jobboldali tér. Ennek érdekében csekély ár, hogy egy évet elvesztegetve visszafordulunk az IMF-hez.

Mit is takar az 1913-mal összegzett politika?

A hazai cégek erősítését, a devizahitelek kivezetését, a középosztály és a gyerekvállalás támogatását, ilyeneket. Ha Orbán most leadja a hatalmat, odavesznek a stratégiai célok. Annál még az átmeneti arcvesztés is jobb. Ha Orbán lemond, “elárulja” küldetését. Csata közben elhagyni a sereget – ezt sosem bocsátaná meg neki a jobboldali választóközönség. Szerintem az a fő kérdés: megértette-e Orbán, hogy bizony ki kell dobni az ablakon az elmúlt egy évet, és vissza kell térni az első Széll Kálmán-tervhez. Ha megteszi, van esélye jövőre három százalék alá szorítani a hiányt, és győzhetnek a választásokon – de majd csak 2014-ben. Ha majd a protesthangulat a Jobbik és nem a civilek felé tereli az elégedetleneket, abból kijöhet egy kisebbségi Fidesz-kormány, a Jobbik külső támogatásával – hasonlóan ahhoz, ami Hollandiában van, meg Svédországban, Finnországban, sőt Ausztriában is volt ilyen. Szintén megoldás lehet a Mesterházy vezette MSZP-vel kötendő nagykoalíció. Azt a külföld is inkább elfogadná, mint Vonáékat. Persze a gazdasági kényszer felülírhatja az összes forgatókönyvet. Nem tudni, mekkora a baj.

Kósa Lajos péntek reggel nyilatkozta az MTV-ben az IMF kapcsán: „Olyan mértékű bizonytalanság lett úrrá Európán,
amelyben helyes, ha az ember a gazdaságpolitikai taktikai lépéseit újragondolja.”

Orbán azt hitte, gyorsabban lesz eredménye a Matolcsy-féle gazdaságpolitikának. Tévedett, vagy ha úgy tetszik: a gazdasági körülmények változása keresztülhúzta a terveit.

Megy Matolcsy?

Szerintem igen.

Kiszelly Zoltán (Kiszelly Zoltán)
Fotó: Neményi Márton

Mikor?

Minél hamarább, annál jobb. Beáldozása jót tenne a forintnak és kedvezően befolyásolná a magyar államkötvények kockázati felárát. Jöhet helyette Varga vagy bárki más technokrata, például Surányi György. De ahhoz, hogy bármelyikük érdemben cselekedhessen, a felhatalmazást és a politikai támogatást kizárólag Orbán Viktor képes megadni. Különben nem túl bonyolult dolog a válságkezelő gazdaságpolitika: „csupán” végre kell hajtani a már emlegetett Széll Kálmán-terv első változatát és a konvergenciaprogramot.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. március 16.
Botka László, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) miniszterelnök-jelöltje (b) és Molnár Gyula, a párt elnöke a Kispesti Centrum Áruház parkolójában tartott sajtótájékoztatójukon 2017. március 16-án. Tegyünk igazságot! szlogennel országos politikai kampányt, országjárást indít az MSZP.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.