Az oktatási bizottság hétfői ülésén ön azt mondta, hogy „Isten ments’, hogy a köznevelési törvényt a jelen formájában megszavazza a parlament”. Hoffmann Rózsa ezt a kormány elleni támadásnak fordította le. A hírek szerint a Fidesz frakcióülésén Orbán Viktor is kijelentette, hogy aki a törvényt támadja, az a kormányt és őt magát támadja. Tényleg ezt mondta a miniszterelnök?
Erről nem tudok nyilatkozni, mert a bizottsági ülés 10 órakor kezdődött, emiatt a frakcióülésen az oktatási bizottság tagjai nem is tudtak részt venni. Az elején ott voltunk ugyan, de akkor még erről nem volt szó. Elképzelhető, hogy mondott ilyet, de erről egy olyan képviselőtársamat kellene megkérdezni, aki ott volt.
“Az sem tisztázott, hogy ha a gyermek kilép az iskola épületéből, ki vállalja érte a felelősséget”
Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt
A Fidesz képviselőinek szakmai vagy politikai vitája van a KDNP-s oktatási államtitkárral?
Én a magam nevében tudok nyilatkozni. Nekem kifejezetten szakmai vitám van vele, illetve a köznevelési törvény jó néhány kérdésével. Ezt elmondtam a bizottsági ülésen és kedden a parlamentben is. A legnagyobb problémám azzal a ponttal van, ami előírja, hogy az érettségi előfeltételeként 50 órás közösségi szolgálatot kell a diákoknak teljesíteni. Egyrészt, mivel kiskorú gyermekekről van szó, a munkavégzés jogszerű kötelezővé tétele szülői engedély nélkül nehezen elképzelhető. Az sem tisztázott, hogy ha a gyermek kilép az iskola épületéből, ki vállalja érte a felelősséget. Ez az elképzelés tehát egy olyan nonszensz, ami elfogadhatatlan. Nem akarok durvább jelzőt használni. Az érettségin tudást mérünk. Mi köze van a betegápolásnak vagy éppen szociális gondoskodásnak ahhoz, hogy valaki tudja-e a Pitagorasz-tételt? Erre mondtam azt, hogy ez körülbelül olyan, mintha egy csellista bizonyítványának egy 12 perces Cooper-futás lenne az előfeltétele.
A bizottsági ülésen kifogásolta e mellett a 3 évesen kötelező óvodáztatást, az emelt szintű érettségi kikerülését a törvényből, a pedagógus-életpályamodell egyes pontjait, illetve az egész napos iskola kötelezővé tételét.
Igen, ezek is mind szakmai kérdések.
Ha ezeket a szakmai kérdéseket nem változtatja meg a módosító indítványok hatására a kormány, akkor nem fogja megszavazni a törvényt?
Ha az általam nagyos súlyos problémáknak tekintett szakmai pontok nem változnak, akkor nem fogom tudni megszavazni. A törvény azon koncepcionális részével, hogy mérsékeljük a települések iskolái közötti különbségeket, azzal, hogy a tanterveket húzzuk közelebb egymáshoz, és ne az legyen, hogy az egyik iskolában ezt tanítunk, a másikban meg amazt, vagy hogy legyen nagyobb az esélyteremtés a különböző településtípusoknál, és nagyobb legyen az állam szerepe az iskolafenntartásban, ezekkel én mind egyetértek. De ezeket a komoly, napi tanítási gyakorlatot érintő, szerintem rossz felvetéseket, nem fogom tudni támogatni. Ilyen például az 50 órás közösségi szolgálat, mint érettségi előfeltétel.
Lát arra esélyt, hogy megegyeznek a parlamenti vita során ezekről a kérdésekről az államtitkársággal?
Bízom benne. Bár, azt meg kell mondanom, hogy a törvény előkészítésének több mint egy esztendeje alatt az ilyen felvetések mindig süket fülekre találtak az államtitkárságon.
Épp ezért kérdezem. Másfél évig nem tudtak megegyezni, most másfél hét alatt mi változna?
Nem tudom, meglátjuk. Az biztos, hogy a napi tanítást érintő, szerintem hibás szakmai kérdéseket én nem fogom megszavazni. A törvény más kérdéseivel egyetértek, mint az előbb is mondtam.
A vita végén azonban egyetlen szavazat lesz arról, hogy elfogadja-e a törvényt vagy sem.
Módosító javaslatokat nyújtunk be, s ezek függvényében dől el, mi kerekedik ki belőle.
Ön szerint meg lesz a köznevelési törvény elfogadásához szükséges parlamenti többség?
Én azt hiszem, hogy a legtöbb képviselő józanul gondolkodik, gyereke van vagy unokája, és nagyon jól tudja, mi az, ami a hétköznapi kivitelezhetőség szempontjából ésszerű, mi az, ami illuzórikus. Én arra számítok, hogy a nagyon inkriminált pontokon megváltozik a törvény, és így elfogadja a Ház.
