Csak az elégséges szolgáltatás mértékéről kötött megállapodás, ennek hiányában az arról döntő munkaügyi bíróság határozatának megszületése után sztrájkolhatnak azon cégek munkavállalói, amelyek a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végeznek. Az Országgyűlés kormánypárti szavazatokkal fogadta el a fideszes Kara Ákos és Kontur Pál javaslatát, amely a kihirdetését követően napon lép hatályba; rendelkezéseit az akkor már folyamatban lévő egyeztető eljárások során is alkalmazni kell.
Nemmel szavazott az MSZP, a Jobbik és az LMP is. Igen gombot nyomott Molnár Csaba (MSZP) és Kukorelly Endre (LMP). A független Szili Katalin és Ivády Gábor nemmel szavazott, Pősze Lajos pedig igennel.
A törvénymódosítás alapján a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző vállalatoknál – így különösen a tömegközlekedési és távközlési cégközlési cégeknél, valamint az áram-, a víz-, a gáz- és egyéb energiaszolgáltatást végző szerveknél – csak úgy gyakorolható a sztrájkjog, hogy a munkabeszüntetés a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja.
A korábbi szabályozás azt mondta ki, hogy az elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről a munkabeszüntetést megelőzően egyeztetni kell. A kormánypárti politikusok által kezdeményezett módosítás ehhez hozzáteszi: a még elégséges szolgáltatást törvény állapíthatja meg, amelynek hiányában sztrájk kizárólag akkor tartható, ha a felek előzetesen megállapodtak az elégséges szolgáltatásról.
Amennyiben a megállapodás nem jött létre, a munkabeszüntetés csak akkor lehetséges, ha a felek bármelyikének kérelmére munkaügyi bíróság jogerős határozata állapítja meg a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. A munkaügyi bíróságnak öt napon belül, nemperes eljárásban, szükség esetén a felek meghallgatása után kell döntenie. A határozat ellen a közléstől számított öt napon lehet fellebbezni, a másodfokú bíróság ugyancsak öt napon belül dönthet.
