Belföld

Canossát járt a budapesti főbíró a 2006-os albizottságnál

Administrator
Administrator

2010. 10. 13. 13:52

A Fővárosi Bíróság elnöke szerdán megkövette azokat, akik 2006 őszén több időt töltöttek előzetesben, mint az indokolt volt.

A Fővárosi Bíróság nevében megkövetek minden állampolgárt, aki az esetleges felületes bírói munkavégzés miatt egy nappal is többet töltött a személyes szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt, mint ami indokolt volt – mondta Gatter László, az FB elnöke a parlament jogsértéseket vizsgáló albizottságának ülésén.

Nem volt elég “muníció” a fegyelmi eljárásokhoz

A bíróság vezetője hangsúlyozta: a büntető kollégium vezetőjének, Frech Ágnesnek a jelentése alapján nem látott és nem lát lehetőséget fegyelmi eljárásra, nem látott és nem látja annak a törvényes lehetőségét, hogy a bírákat a korábban hozott döntések miatt felelősségre vonják.

Mint mondta, a kollégiumi anyag “nem adott muníciót arra”, hogy fegyelmit vagy szakmai alkalmatlansági vizsgálatot kezdeményezzen bírókkal szemben, a jelentés ugyanis nem vetette fel senkinek a személyes felelősségét. “E nélkül pedig, ha bírákat szakmai döntések miatt felelősségre vonnék, az a jogállam vége lenne” – szögezte le.

Frech Ágnest kérte, hogy a büntető kollégium az éves munkatervbe vegye fel a nyomozási bírói tevékenység vizsgálatát, a kollégiumi jelentés 2007. szeptember 14-re készült el, és 2007. október 29-én kibővített kollégiumi ülést tartottak, ahová meghívták a nyomozási bírákat és értékelték a kollégiumi vizsgálati anyagnak a megállapításait – tette hozzá.

Gatter László az ülésen előrebocsátotta: nemcsak a bírói függetlenségnek, de a vádlotti és védői jogoknak és a szabad véleménynyilvánítás jogának is megingathatatlan híve, amiről Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő, az albizottság állandó résztvevője személyes tapasztalatokkal is rendelkezik. Ezért megkövette azokat, akik 2006. őszi események kapcsán egy nappal is többet töltöttek kényszerintézkedés alatt, mint ami indokolt volt.

Mit mondanak a számok?

A bírósági vezetőtől azt kérdezték, milyen munkaterhet jelentett a bírságnak a 2006. őszén történtek, erre Gatter László elmondta, a Budai Központi Kerületi Bíróságon négy, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon hét nyomozási bíró dolgozik, a 2006. őszi ügyszám nem jelentett egyedi megterhelést a bíróságnak.

Arra, hogy Frech Ágnes számítása szerint 147 ügyben rendeltek el előzetes letartóztatást, amit másodfokon négy kivételével megváltoztattak a bíróságok, 114 esetben teljesen megszüntették a kényszerintézkedést, Gatter László jelezte: önmagában a megváltoztatások száma “nem mond semmit”.

Mint mondta, az ő számításai szerint 148 gyanúsítottat érintő kényszerintézkedést elrendelő határozatból 19 esetben állapította meg a másodfok, hogy nem volt meg a kényszerintézkedés elrendeléséhez az alapos gyanú, vagyis itt nem törvényesen rendelték el az előzetes letartóztatást. A többi esetben azonban annak ellenére törvényesen, alapos gyanú alapján rendelték el a kényszerintézkedést, hogy lehet, az nem volt indokolt.

Ez ugyanolyan, mint amikor az elsőfokú bíróság felmenti a vádlottat, a másodfok pedig elítéli – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a bírósági eljárást egységként, az első- és másodfokot közösen kell kezelni.

“Rossz felé nyúltak” a bírák

Hangsúlyozta: ő igazgatási vezető, nincs beleszólása a bíróság szakmai működésébe. “Én egy gyárigazgató vagyok egy 2600 fős gyárnak az igazgatója, akinek az a dolga, a bíróság működését megszervezzem” – mondta.

Jelezte: ő csak akkor indíthat fegyelmit vagy rendkívüli szakmai vizsgálatot, ha ezt szakmai testület alátámasztja, márpedig az elkészült anyag nem tett személyre szóló konzekvenciára előterjesztést. Morvai Krisztina szerint indokolt lett volna a személyes felelősségre vonás.

Gatter kifejtette: meglátása szerint az ügyek elbírálása nem azon múlt, hogy a bírák felkészültsége megfelelő volt-e. Mint mondta, nem lát benne szándékosságot, hogy tudatos vagy súlyos hanyagsággal intézték volna a bírák az ügyeket, inkább – mint fogalmazott – arról van szó, hogy “adott szituációban rossz felé nyúltak” a bírák. Ennek súlyos következményei vannak – tette hozzá, megjegyezve, hogy ezért követte meg azokat, aki sérelmet szenvedtek. Úgy vélekedett, az esetleges felületesség “nem volt szándékos, a körülmények hozhatták úgy”.

Volt-e eligazítás?

Révész Máriusz (Fidesz) kérdésére: mit tud arról, hogy egyes hírek szerint egy bíró “eligazítást” tartott az előzetes letartóztatásokról döntő bíróknak, kifejtette: Bodor Tibor, a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírója a bíróság elé állításos ügyeket intéző csoportot vezeti, semmilyen ráhatása nincs a nyomozási bírákra, akik a kényszerintézkedések elrendeléséről döntenek.

Ő egy szakmai vezető, akinek az a dolga, hogy a csoportjába beosztott bírák tekintetében a munkát megszervezze, az esetleges jogértelmezési problémákat szakmai értekezlet során tisztázza – szögezte le, hozzátéve, hogy sem a bíráktól, sem a kerületi bíróságok elnökeitől nem kapott olyan információt, hogy ilyen “eligazítás” történt volna.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

CHICAGO, IL - AUGUST 13: Four-year-old Leo Griffin leaves a protest against the alt-right movement held to mourn the victims of yesterdays rally in Charlottesville, Virginia on August 13, 2017 in Chicago, Illinois. One person was killed and 19 others were injured in Charlottesville when a car plowed into a group of activists who were preparing to march in opposition to a nearby white nationalists rally. Two police officers were also killed when a helicopter they were using to monitor the rally crashed.   Scott Olson/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.