A bizottsági elnök elmondta, a testület feladata, hogy
összehangolja, generálja, irányítsa azokat a programokat és azt a stratégiai
tervezést, amely a hátrányos helyzetű emberek ügyén akar segíteni. A
testületnek tagja tíz államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke,
valamint a Miniszterelnökség képviselője is.
Magyarországon hátrányos helyzetben lehet valaki területi alapon, például
akkor, ha Észak-Magyarországra születik; szociális alapon, például, ha olyan
szegény rétegekbe születik, ahonnan nem képes saját erőből kiemelkedni; illetve
etnikai alapon. Utóbbival kapcsolatban Balog Zoltán úgy fogalmazott, ma az
országban cigánynak születni az esetek nagy többségében hátrányt jelent
munkaerőpiacon, oktatásban és más területeken egyaránt.
Elmondta, már a testület első ülésén tárgyaltak egy a közcélú vízrendszerek
működtetésével kapcsolatos munkaerő-piaci programról, amellyel a magyarországi
belvízhelyzeten lényegesen tudnának segíteni. Hangsúlyozta, több ezer ember
munkába való bevonásáról van szó, akikkel kapcsolatban azt szeretnék elérni,
hogy – a program sikere esetén – olyan képességekre tegyenek szerint,
amelyekkel tartósan is bennmaradhatnak a vízügyi igazgatóságok rendszerében.
A másik programpontról szólva, amely az etnikai jellegű, kizárólag statisztikai
célú, anonim adatgyűjtést, -nyilvántartást érinti, a társadalmi felzárkózásért
felelős államtitkár közölte, egy olyan módszert terveznek kidolgozni, amely a
törvények betartásával lehetővé teszi az etnikai adatok nyilvántartását. Ennek
szükségességét Balog Zoltán elsősorban azzal indokolta, hogy a romákra irányuló
programok nagy részének azért nem állapítható meg az eredményessége, mert nem
lehet pontosan tudni, ki az, aki roma, és ki az, aki csak annak vallja magát.
