Belföld

“Nonszensz” a monoki döntés a kettős állampolgárokról

Administrator
Administrator

2010. 08. 23. 14:00

A miniszteri biztos szerint a jegyző dönt a lakcímbejelentésről, amire szigorú szabályozás van.

Nem volt joga az egyszerűsített honosítási eljárás ügyében hozott döntéshez a monoki polgármesternek és képviselő-testületnek – mondta el Wetzel Tamás miniszteri biztos hétfőn az MTI-nek.

A monoki polgármester a törvény életbelépésének napján, augusztus 20-án közölte az MTI-vel, hogy a település képviselő-testületének döntése alapján a kettős állampolgárságért folyamodó határon túli magyarok a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monokon állandó lakcímet kérhetnek. A határozat szerint az igénylőket a község önkormányzata Kossuth Lajos szülőházába jelenti be.

Wetzel Tamás leszögezte: a polgármesternek és a képviselő-testületnek a döntéshez nem volt joga, hiszen a személyi és lakcímnyilvántartásról szóló 1992. évi törvény a jegyző felelősségébe utalja a lakcímbejelentéssel kapcsolatos hatásköröket. A jegyző ebben az esetben tipikus államigazgatási hatáskört lát el, és kötelezettsége a lakcím valódiságának ellenőrzése – mondta.

Hozzátette: a személyi és lakcímnyilvántartás alapnyilvántartás, ennek megfelelően nagyon fontos, hogy pontos adatokat tartalmazzon. Jogi szempontból tehát ez nonszensz, ahogyan a józan ész szempontjából is, hiszen a kezdeményezés azt jelenthetné, hogy egyik pillanatról a másikra Monok megyei jogú várossá válhatna, vagy ha az előrejelzések alapján sokan kapnak állampolgárságot a jövő évben, akár még a megyeszékhelyi címért is bejelentkezhetne – fejtette ki.

A miniszteri biztos rámutatott: a törvény elég egyértelműen azt mondja ki, hogy a polgár lakóhelye annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ. Ezt a bejelentkezéskor és később is a jegyzőnek kell ellenőriznie. Önkormányzati választások előtt korábban voltak olyan hírek, hogy tömeges átjelentkezések történtek, és egy kis lakásbanegyszer csak 150 fő bejelentkezett. Az ilyen jogsértések kivizsgálása a jegyző feladata – hívta fel a figyelmet a miniszteri biztos.

Wetzel Tamás egy konkrét példával érzékeltetve álláspontját. Mint mondta, “ha például valaki az V. kerületi önkormányzatnál megjelenik, hogy a Szent István-bazilika egyik kápolnájában szeretne lakni, vagy éppen a Parlament Kupolatermében, meg fogják mosolyogni, de esetleg még a gondnokság alá helyezését is kezdeményezni fogják”. Magától értetődő, hogy 20 ezer ember nem lakhat egy múzeumi célra használt emlékházban – fogalmazott.

A miniszteri biztos szerint további hasonló döntések nem várhatók, hiszen a jegyzők teljes mértékben tisztában vannak kötelezettségeikkel.

Ezek megsértése fegyelmi eljárás, illetve a jogszabálysértés megszüntetése érdekében felügyeleti eljárás megindítását vonja maga után. Tekintettel arra, hogy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás közhiteles nyilvántartás, az abba tett bejegyzés és az annak alapján kiadott kivonat, hatósági bizonyítvány és igazolvány közokiratnak minősül, figyelemmel kell lenni a közokirat-hamisítás bűncselekményre vonatkozó rendelkezésekre is – jegyezte meg Wetzel Tamás.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.