Szerinte furcsa helyzet alakult ki Magyarországon, mert a gazdasági és a politikai folyamatokra van rálátásuk, de a gazdaságpolitikaiakra, információ hiányában nincs.
Ezért a GKI három lehetséges gazdaságpolitikai irányt határozott meg. Egy gyorsabbat, ami az euróbevezetési programon alapul, egy strukturális reformokat végrehajtót, amit “evickélőnek” neveznek és amely lassabb szerkezeti változtatásokat vetít előre, illetve lazítja a költségvetési egyensúlyt. Harmadikként pedig egy osztogató jellegű gazdaságpolitikát jelölt meg, de ezt nem tartja valószínűnek.
A gazdaságkutató intézet szerint 2010 első felében az ipari termelés, az export is nő, de még csökken a belföldi kereslet, a beruházások lelassulnak, munkanélküliség is emelkedik, a második félévben viszont már kedvező változások várhatók.
Vértes András azt is hozzáteszi, hogy szerinte, ha az új kormány elkötelezett lenne a 3,8 százalékos államháztartási hiánycél mellett, akkor azt reálisan el lehetne érni. Azonban Magyarország adósságrátája a tavalyi, 78 százalékos szint körül marad az idén is és nettó külföldi adóssága tovább csökken.
A lakosság fogyasztása viszont 1,5 százalékkal csökken, a munkanélküliség pedig 11 százalékon tetőzik és az éves átlagos inflációt 4,3 százalékban határozzák meg.
