Antall József 1932. április 8-án született Budapesten, kisnemesi családban. Antall Lajos, a miniszterelnök nagyapja korán árván maradt, ezért mészárossegéd is volt, de szívós munkával helyreállította ősei gazdaságát a Veszprém megyei Orosziban. Idősebb Antall József (1896-1974), a miniszterelnök édesapja így már jogi tanulmányokat folytathatott.
Az idősebb Antall József főleg szociális kérdésekkel foglalkozott több minisztériumban is, a nevéhez fűződik az első magyar létminimum-számítás. 1931-ben alapító tagja lett a legnagyobb ellenzéki pártnak, a Független Kisgazdapártnak. Teleki Pál mellett belügyminiszteri tanácsos lett. A német megszállás után azonnal lemondott, majd a Gestapo letartóztatta és csak a Lakatos-kormány alatt került szabadlábra. A háborút követően államtitkár, majd miniszter lett Dálnoki Miklós Béla ideiglenes kormányában és a későbbi kisgazda vezetésű kormányokban egészen 1946-ig. Ezt követően visszavonult családi birtokára.
Piarista Gimnázium, ELTE, forradalom
Ifjabb Antall József édesanyja Szűcs Irén, falusi tanító lánya volt. A későbbi miniszterelnök az elemi után a budapesti Piarista Gimnáziumba járt 1942 és 1950 között. Ezt követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának magyar nyelv és irodalom-történelem-levéltár szakos hallgatója lett. Diplomamunkáját Eötvös József politikájáról írta. A nappali szakos tanári diploma mellett kiegészítő szakon megszerzi a könyvtárosi és muzeológusi diplomát is, majd a doktori címet.
Diploma után Antall József rövid ideig a Magyar Országos Levéltárban, majd a Pedagógiai Tudományos Intézetben dolgozott. Tanári pályáját az Eötvös Gimnáziumban kezdte meg 1955-ben. 1956. október 23-án a tüntetésen, az Országház és a Rádió körüli eseményekben diákjait vezetve maga is részt vett, és az Eötvös Gimnázium forradalmi bizottsága élére választották.
Az akkor 24 éves Antall József részt vett a Keresztény Ifjú Szövetség megalakításában és a Független Kisgazdapárt újjászervezésében. Vezetésével a fiatalok egy csoportja birtokba vette a párt számára a kommunista diktatúra alatt a Szovjet-Magyar Baráti Társaság székházává alakított volt kisgazdaközpontot a Semmelweis utcában és megszervezte ennek védelmét.
A forradalom leverése után a karhatalmisták válaszul többször őrizetbe vették és az Eötvös József Gimnáziumból is eltávolították. 1957-ben a Toldy Gimnáziumba kerül, ahol pár hónap alatt szintén maga köré gyűjti a fiatalokat. Keserűen jegyzi meg az egyik besúgó, hogy az általa vezetett történelem szakkörnek több tagja van, mint a helyi KISZ szervezetnek. 1959-ben politikai magatartása miatt eltiltották a pedagógusi pálya gyakorlásától.
Ellenzékiből rendszerváltó
Antall József két évig könyvtárosként dolgozott, majd 1963-ban ő írhatta meg a Magyar Életrajzi Lexikonba nyolcvan orvos életrajzát. A gyógyítás történetében találta meg azt a politikamentes tudományos munkát, amelynek az elkövetkező éveit szentelte. Az 1964-ben megnyíló Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyv- és Levéltár tudományos kutatója, majd igazgatóhelyettese lett. 1968-ban a Nemzetközi Orvostörténelmi Társaság alelnöke lett, és miután 1974-ben megkapta nyugati országokba is érvényes útlevelét, főleg német nyelvterületen rendszeresen tartott előadásokat.
A rendszerváltozás Antall József egy olyan politikai jobbközép formációt keresett, amelyhez nézetrendszere a legközelebb állt. 1988 elején kapcsolódott be az ellenzéki mozgalomba, részt vett – többek között – a Magyar Demokrata Fórum rendezvényein. A második lakitelki találkozón a szervezetté alakult MDF alapító tagja lett, de részt vett a Független Kisgazdapárt újjászervezésének előkészítésében is, ahol felkérték a főtitkári tisztségre, hasonlóan a Kereszténydemokrata Néppárthoz. Ám ő csak az MDF-be lépett be. Párttisztséget azonban csak az ellenzéki kerekasztal tárgyalásainak befejezése után vállalt: a párt második országos gyűlésén elnökké választották.
Az első miniszterelnök
1990. április 8-án az MDF megnyerte az első szabad választásokat, Antall József miniszterelnök-jelölt vezetésével. Az Országgyűlés 1990. május 23-án választotta meg miniszterelnöknek. Az MDF elnökeként koalíciót kötött az FKGP-vel és a KDNP-vel, majd az ország kormányozhatósága érdekében paktumot kötött az SZDSZ-szel.
Miniszterelnökként nagy szerepe volt a Varsói Szerződés és a KGST felszámolásában, illetve az orosz csapatok 1991-es kivonásában, de az Európa egységéért folytatott tevékenységéért is kitüntették. A belpolitikában folyamatos küzdelmek elé nézett: a taxisblokád, majd a kisgazdák kilépése a koalícióból kis híján megbuktatták kormányát.
Antall József hosszú betegség után 1993. december 12.-én, 62 éves korában hunyt el.
generációs emlék
A mostani 25 és 30 év közötti korosztály számára Antall József halála egy közös, generációs emléket takar. A Walt Disney szokásos vasárnapi műsorát – a Kacsamesék című rajzfilmsorozatot – vetítette az MTV, amikor a műsort megszakítva elsötétült a képernyő. A jelenet olyannyira bevésődött az akkori gyerekekbe, hogy ma a Facebook nevű közösségi oldalon külön csoport jött létre, „Akik nézték a vasárnapi Disney-t, amikor meghalt Antall József” címmel. A csoporthoz több mint 11 ezren csatlakoztak eddig.
