Belföld

Orbán: a magyarok hátán fát lehet vágni – interjú

A magyar az egyik legbéketűrőbb nép Európában, ezért folytathatja még mindig ámokfutását a kormány - mondta lapunknak a Fidesz elnöke. Szerinte az erőszakos cselekményekért a rendőrség és a titkosszolgálatok a felelősek, amiért képtelenek felderíteni az elkövetőket. A FigyelőNet a Fidesz nagykanizsai kampányállomásán beszélgetett Orbán Viktorral.

Jobboldali politikusok, például Semjén Zsolt úgy nyilatkozott, hogy a március 9-i népszavazás elsöprő igen szavazatai elsöprik a kormányt. Ön mit gondol, így lesz?

Én az óvatos jövendőmondók közé tartozom. Meglátjuk. Nyilván elsöprő részvétel elsöprő következményekkel jár. Azt, hogy a népszavazáson hányan fognak részt venni, azt ma még senki sem tudja megmondani teljes bizonyossággal.

Mi lehet ez az elsöprő eredmény, és hogyan járhat ilyen következményekkel? Hiszen a kormány kifejtette, hogy 2010-ig nem távozik.

Magyarországon demokrácia van, senki sem vonhatja ki magát a népakarat alól. Ha a népakarat egyértelműen megmutatkozik, akkor az érintetteknek le kell vonniuk a politikai következtetéseket: így a pártoknak, a parlamentnek és a kormánynak is.

Önök ellenzékben tudnak nyomást gyakorolni, hogy ez a lépés meg is szülessen?

Minket egyetlen cél vezérel: az emberek használják ki a demokratikus lehetőségeiket. Nem az az elgondolásunk, hogy a Fidesz a kormányt meghátrálásra kényszerítse. Arra van szükség, hogy az emberek egyértelműen kinyilvánítsák a véleményüket, nem fogadják el, hogy a kormány semmibe veszi őket, hogy az a korábban, a választáskor kötött megállapodást egyoldalúan felrúgja, és hogy kétszer fizettessék meg velük ugyanazt. Nem az a kérdés, hogy a Fidesz mit tud tenni a kormányváltás érdekében, hanem az, hogy az emberek mit tudnak és mit akarnak tenni ezért.

Orbán Viktor a részvételre buzdít, de az igeneknek drukkol - KÉPGALÉRIA (Fotó: Gáti András)

Orbán Viktor a részvételre buzdít, de az igeneknek drukkol – KÉPGALÉRIA (Fotó: Gáti András)

 

Igen, de úgy tűnik, az eddigi tüntetések sem ingatták meg a kormányt.

Nekem erről más a véleményem. A kormányt megbuktatta a nép 2006 őszén. Az, hogy a kormány még mindig a helyén van, az kétség kívül igaz. De kormányozni nem lehet közbizalmi alapok nélkül, és Magyarországon ez teljes egészében elpárolgott. Ma az a helyzet: amit az emberek akarnak, azt a kormány nem akarja, és viszont. Ebből patthelyzet alakul ki. Ezért nem lehet egyetlen reformot sem végigvinni, ezért állt meg a növekedés. Ezt a patthelyzetet fel kell oldani. A népszavazás egy erre tett kísérlet, ami érdeke a kormánynak, érdeke a parlamentnek és érdeke Magyarország polgárainak is. Hogy sikerül-e, majd meglátjuk.

Önre, mint a népszavazás kezdeményezőjére nézve milyen politikai következményei lehetnek egy esetleges sikertelen referendumnak?

Minden politikai eseménynek van következménye mindenkire. Jelenleg minden erőnket arra fordítjuk, hogy arra bíztassuk az embereket: menjenek el szavazni. Ha a választópolgárok eldöntötték egymillió aláírással, hogy legyen népszavazás, akkor csak egy dolgon gondolkodhatok: hogyan tudom őket ebben segíteni.

Ön milyen népszavazási eredménnyel lenne elégedett?

Százszázalékos részvétellel. Nyilván szeretném, hogy az igen szavazatok legyenek többségben, de most nem arról van szó, melyik párt győzi le a másikat. Ezért a részvételt fontosabbnak tartom, mint az igenek és nemek arányát. Szeretném, ha az emberek éreznék, a demokrácia nem négyévente egyszer leadott parlamenti voksról szól, hanem van mód a részvételi demokrácia gyakorlására is. Van arra lehetőség, hogy két választás között is bizonyos elhibázott kormányzati intézkedéseket hatályon kívül helyezzenek és megmutassák, hogy Petőfinek van igaza: azért a víz az úr.

A népszavazás szűken véve három kormányzati intézkedésről szól, amelyeket, ha az igenek lesznek többségben, a kormány valószínűleg visszavon. Ezzel már elégedett lenne?

Ha a kormány visszavonná ezeket az intézkedéseket, az már győzelem. Magyarországon húsz éve nem fordult elő, hogy egy kormány felrúgta a választáson kötött megállapodást, amellyel az emberek nem értettek egyet, és utána a nép képes volt arra, hogy megszervezze magát és ezeket a döntéseket visszavonassa. Óriási tett lesz. Március 9-e után már semmi sem lesz olyan, mint előtte, lélektani okokból: az emberek megtapasztalják, hogy a demokrácia nem a négyévenként leadott voksokról, hanem a folyamatos részvétel lehetőségéről és a kormánnyal szembeni népakarat érvényesítéséről is szól.

Lesznek további népszavazások is?

Ez a választópolgárok döntésén múlik. Az egészségbiztosítási törvény hatályon kívül helyezésének kérdésében már összegyűlt a népszavazáshoz szükséges aláírás. Úgy tűnik, ősszel ismét dönthetnek az emberek.

Nem gondolja, hogy kicsit sok egy éven belül két referendum?

Ezt a népnek kell eldöntenie. Én felnőtt embereknek tartom a magyar választókat, és nem szeretem, ha a politikusok helyettük eldöntik, hogy mi a sok és mi a kevés.

—-A rendőrség tehetetlensége felelős a zavargásokért—-

Többen bejelentették: márciusban folytatják a tüntetéseket. Nem érez felelősséget abban, hogy ennyire elszabadultak az indulatok?

Én úgy gondolom, hogy a magyar nép minden várakozástól eltérő nyugalommal tűri a kormány ámokfutását. Nincs Európában még egy olyan nép, amely olyan békésen tűrte volna mindazt, amit a kormány művelt az egészségüggyel, az oktatással, a nyugdíjasokkal, a szociális ellátással és a családokkal. Ha Franciaországban, Németországban vagy Olaszországban ennek a felét megengedte volna magának egy kormány, már nem lenne a helyén. A magyar az sokkal béketűrőbb nép, fát lehet vágni a hátán. Most sem gyors, erőszakos megoldást keresett, hanem egy éven keresztül harcolt a népszavazásért, aláírásokat gyűjtött. Hasonló helyzetben Franciaország már sztrájkban állna.

Azért történtek erőszakos cselekmények is. Gondolunk itt például a kormánypárti politikusok házára dobott Molotov-koktélokra.

Nagyon elenyésző számban, és azok is azért történhettek meg, mert a rendőrség képtelen ellátni a feladatát és nem tudja fenntartani a közrendet. Ez egy rendőrségi probléma és nem politikai. A Molotov-koktélok szintén. Az a helyzet, hogy Magyarországon politikainak tűnő motivációval követnek el ilyen cselekményeket, és még egyetlen elkövetőt sem láttunk. Holott évek óta ez zajlik. Mit csinál a rendőrség, mit csinál a titkosszolgálat? Miért fizetjük őket? Egy államnak meg kell mutatnia a polgárainak, hogy megvan a véleménynyilvánítás alkotmányos, törvényes és alkotmányon kívüli, törvénytelen formája. És világossá kell tenni, hogy aki átlépi ezt a határt, az nem fogadható el. De nem teszi világossá, hiszen amíg nem derít fel semmit, tulajdonképpen még táptalajt is ad a következő elkövetőknek. Magyarországon ma következmények nélkül lehet ilyet elkövetni, ez pedig bíztatást jelent a potenciális elkövetőknek. A magyar rendőrség és a kormányzat felelőssége óriási. És sajnos eddig nem bizonyultak alkalmasnak a probléma megoldására.

Ha megbukna a kormány korábban, vagy akár 2010-ben a választásokon, ki lenne a Fidesz miniszterelnök-jelöltje? Hiszen a közvélemény-kutatások szerint mindkét esetben az ön pártja győzne.

A felméréseknek nem áll módunkban hinni, a magyar közélet teljesen kibillent a mérhetőség állapotából. A politikai szándékok mérése szinte lehetetlen. Nekünk egyetlen kötelességünk van: elkészíteni a programot. Ez fontosabb, mint a miniszterelnök vagy egy kulcsminiszter személye. A Fideszben sosem osztanak posztokat, itt csak munkát osztanak. Most azon dolgozunk, hogy a Fidesz alapprogramját, az Erős Magyarországért- programot (amelyet Navracsics Tibor készített) bővítsük olyan szakmai elemekkel, hogy készen álljunk a kormányzásra. Én azt gondolom, a Fidesznek több kormányra való tehetséges és elismert politikusa van. Nem hiszem, hogy egy új jövőt kezdeni akaró kormány miniszterelnök vagy miniszterek hiányában ne tudná megkezdeni működését.

Orbán szerint jó politikusokban nincs hiány a Fideszben - KÉPGALÉRIA (Fotók: Gáti András)

Orbán szerint jó politikusokban nincs hiány a Fideszben – KÉPGALÉRIA (Fotók: Gáti András)


Mégis furcsa volt az elmúlt napokban Kósa Lajos nyilatkozata, hogy akár ő is ringbe szállna a posztért. Nincs konfliktus ebből a párton belül?

Egyáltalán nincs ebből konfliktus. Mindannyian emberek vagyunk, mindannyiunknak van elgondolásunk a jövőről, és nem tartom ördögtől valónak, hogyha erről valaki beszél. Persze ez most nem aktuális, az erőinket a népszavazásra kell koncentrálni. Varga Mihály, Pokorni Zoltán, Navracsics Tibor, Kósa Lajos, hogy csak néhány nevet említsek, vannak alkalmas embereink a legnehezebb feladatokra is. Ez jó hír. Az országnak az az érdeke, hogy legyenek tehetséges, agilis, kipróbálásra váró, már bizonyított vezetői. Örülök neki, hogy a Fideszben sok ilyen politikus van.

Programjukban az egészségügy mellett az oktatás, a tudás is hangsúlyos szerepet kap. Gyurcsány Ferenc múlt hétfői parlamenti felszólalásában szintén ezt nevezte meg az egyik pillérnek. Ha a miniszterelnök konkrét javaslattal állna elő ez ügyben, mögé állnának?

A kormányzati nyilatkozatok mára már minden hitelüket elvesztették, a szavaknak már senki sem hisz, csak a tetteknek. Ha bejelentik a 16-dik, a 24-ik vagy 48-ik megváltó erejű kormányzati programot, a polgárok már csak mosolyognak vagy egyszerűen legyintenek egyet. A tudást mi komolyan vettük, ezért 1998-ban eltöröltük első lépésként a tandíjat. Mi, amikor tudásról beszéltünk, tettünk is ezért. Ha majd ők is eltörlik a tandíjat, ahogy mi is eltöröltük, akkor mondhatjuk azt, hogy egy csónakban evezünk. Az a probléma, hogy a miniszterelnök és a kormány munkája visszaviszi Magyarországot a múltba, ahelyett hogy lépést tartanánk, lemaradunk. Mi egy másik jövőt várunk, és ehhez keressük a közbizalmat, a leendő kormányt.

Ha megvan ez a közbizalom, egy ilyen anyagi és lelki állapotban lévő országban is meg tudnák ezt valósítani?

Ez az igazán szép feladat. A készbe mindenki bele tud ülni.

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik