A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Kopint-Datorg Rt. fennállásának 40. évfordulója alkalmából tartott budapesti konferencián csütörtökön kifejtette: a belépés időpontjának meghatározásához előbb világosan kell látni, miként teljesül a 2004. évi költségvetés, és szintúgy világos képet kell alkotni a 2005. évi költségvetés fő számairól.
“Az ERM-II-be való belépéshez egyszerre kell stabil árfolyamot és alacsony inflációt elérni, ami azonban nem megy konszenzuson alapuló, hiteles gazdaságpolitika és fegyelmezett költségvetési politika nélkül” – mondta Járai Zsigmond.
A jegybankelnök kifejtette: elvileg helyes lenne kitűzni az euróövezethez való csatlakozás céldátumát, de egy be nem tartott céldátum után újabb időpont kitűzésének nincs értelme csak akkor, ha a belépés feltételei teljesíthetőnek látszanak, és széles körű egyetértés, társadalmi támogatottság alakul ki.
Az euróövezethez csatlakozás előnyeit és hátrányait elemezve Járai Zsigmond úgy fogalmazott: az euró bevezetése stabilitással, átlátható árakkal, a tranzakciós költségek csökkenésével és a gazdasági növekedés 0,6-0,9 százalékpontos növekedésével jár, így előnyei világosak. “A hátrányok között az önálló monetáris politika megszűnését szokták emlegetni, a magyar monetáris politika mozgástere azonban annyira szűk, hogy ez igazából nem hátrány” – mondta.
Járai Zsigmond hozzátette: véleménye szerint az euró bevezetése és az azt megelőző stabilizáció nem jár növekedési áldozattal, mert nem a stabilizáció követel áldozatot, hanem a rossz gazdaságpolitika.
“Nem az jár áldozattal, hogy az államháztartás deficitjét 6 százalékról 3 százalékra kell leszorítani, hanem az, hogy 3 százalékról 6 százalékra ment fel.” – mondta. A jegybankelnök hangsúlyozta, a monetáris politika fő célja az árstabilitás biztosítása, amelyen a jegybank azt érti, hogy az infláció nem haladja meg a 3,5 százalékot.
Nehézséget okoz, hogy az ERM-II. rendszerhez való csatlakozás egyszerre követeli meg a stabil árfolyamokat és az alacsony inflációt. Az utóbbi időben azonban a forintárfolyam rendkívül volatilis volt, részben egyes gazdaságpolitikai lépések, másrészt egy nyitott gazdaságban gyakorlatilag elkerülhetetlen spekuláció miatt, amelyet természetesen a gazdaságpolitikai hibák is táplálnak – tette hozzá.
Az ERM-II. árfolyamrendszeren belül árfolyamstabilitási elvárásoknak kell megfelelni, ami azt jelenti, hogy a középárfolyamtól felfelé 15 százalékkal, lefelé azonban csak 2,25 százalékkal lenghet ki a forint jegyzése. Ugyanakkor jelentős előnye a rendszernek, hogy az árfolyamstabilitást az Európai Központi Bank támogatja, másrészt a stabilitási kritérium kikényszeríti a helyes gazdaságpolitikát – mondta a jegybankelnök.
