Kelet-Európa – adócsökkentési verseny

Mottó „Az uniós csatlakozás egyik fő előnye lesz, hogy az uniós adójog a multinacionális társaságok számára rugalmasabb üzleti struktúrák alkalmazását teszi lehetővé.”  Mike Glover, KPMG, Budapest

Az Európai Unióhoz csatlakozó közép- és kelet-európai államok további adócsökkentésekkel kívánják erősíteni verseny- és tőkevonzó képességüket – derül ki a KPMG csütörtökön közölt felméréséből. A vizsgált nyolc államban (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország, Litvánia, Lettország és Észtország) a társasági adó jóval alacsonyabb az uniós és OECD-átlagnál, míg az áfa jelenleg a 18-25 százalékos sávban mozog. Legnagyobb változatosság a személyijövedelem-adózásban tapasztalható – néhány államban progresszív szja-rendszer működik, másoknál egyetlen adószint létezik (balti államok).

Társaságiadó-verseny

A vizsgált országok többségében a társasági adó jóval alacsonyabb az uniós és az OECD-átlagnál, a legalacsonyabb (bizonyos esetekben 0 százalék) Észtországban. Öt állam tervezi az adószint csökkentését 2004-ben, illetve további mérséklését a következő években. Ezenkívül többségük további adókedvezményeket kínál (például extra kedvezmények egyes tevékenységekre, befektetési adómentesség).

Társasági adó-, áfa- és szja-terhek a nyolc vizsgált országban (Forrás: KPMG)

A külföldi és hazai befektetők számára adózási szempontból Magyarország lehet a legvonzóbb, ahol 2004-től 18 százalékról 16 százalékra csökken a társasági adó, tehát alig lesz magasabb az unióban legalacsonyabb, 12 százalékos írországi rátánál. Ugyanakkor a bevételekre kivetett maximum 2 százalékos helyi adó könnyen hátrányt jelenthet a külföldi beruházók szemében – áll a tanácsadó cég kiadványában.

A társasági adó „kelet-európa-konform” csökkentését a kormány egy további módosító javaslattal kívánja megfejelni. E szerint jövőre az iparűzési adó 10 százalékát le lehetne vonni a 16 százalékos társasági adóból.

Harmonizált áfa-rendszer

Az uniós tagállamok adórendszereiben az áfa rendszere a leginkább harmonizált, és a csatlakozásra váró országok között sincsenek jelentős eltérések ebben az adónemben. A felső kulcs a vizsgált országokban 18 százalék és 25 százalék között mozog, Magyarországon a legmagasabb, 25 százalékos ráta érvényes.

A kedvezményes áfa-kulcs néhány termékre és tevékenységre alkalmazható. Mértéke az uniós előírásoknak megfelelően legkevesebb 5 százalék lehet.

Új befektetőkért folyik a verseny Mike Glover, KPMG budapesti adócsoportjának vezetője szerint: “az új befektetőkért folyó verseny egyértelműen a társasági adóterhek csökkentésére készteti a csatlakozó államokat. Néhány iparágban a cégek, az olcsóbb munkaerő miatt, már korábban Nyugat-Európából a kelet-közép-európai régióba telepítették át működésüket – ebben a migrációban az adóverseny lehet a további hajtóerő. Magyarország és Lettország csökkenti a társasági adót, és várhatóan mások is követik őket. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ezekben az országokban a vállalati profitra eső valódi adóteher gyakran jóval magasabb az adókulcsok alapján számított tehernél, mert egyes kiadások nem számolhatók el adóalap-csökkentő tételként.”

Szja-terhek – csökkenő mértékben nyögjük

Az szja- és a tb-terhek ugyanakkor igen eltérőek. Néhány állam progresszív szja-rendszert alkalmaz, mások egyetlen adószintet használnak. A rendelkezésre álló adatok alapján a személyi jövedelmek adózását tekintve a magyarok terhei messze a legmagasabbak – ők negyven 40 százalék adót fizetnek évi 1 350 000 forint (mintegy 5200 euró) feletti bevétel után.

A tb-terhek – különösen a munkaadók által fizetett járulékok – viszonylag magasak az egész régióban, Magyarország azonban ebből a szempontból az európai élmezőnyben van. Az Eurostat tavasszal közzétett jelentéséből az derül ki, hogy a munkáltatókat terhelő tb-költségek terén is az európai élmezőnyben található Magyarország (lásd még: Európában nálunk a legmagasabbak a tb-költségek).

A felmérésben szereplő államok többsége nem alkalmaz bevételekre kivetett helyi adót (iparűzési adót), kivétel Litvánia és Magyarország. Fontos az is, hogy néhány államban többszintű az ingatlanadó is.

Ugyanakkor a forrásadókulcs csökkenthető, ha megállapodott a kettős adózás elkerüléséről az a két állam, amelyben a befizető, illetve a jogosult illetőséggel rendelkezik. A jövőben – néhány esetben, bizonyos feltételek mellett – a csatlakozó országokból az uniós tagállamokba irányuló kamat/jogdíj- és osztalék-kifizetések nem lesznek forrásadó-kötelesek.