A londoni elemzőket is meglepte vártnál lényegesen jobb, 4,7 százalékos 12 havi augusztusi inflációs adat, ugyanakkor Járai Zsigmond jegybankelnök a Hír Tv adásában arról beszélt, hogy az áfa-emeléssel kapcsolatban bejelentett kormányzati szándék 1-1,5 százalékponttal emeli meg jövőre az infláció mértékét, ezért az MNB 5-ről 6,5 százalékra emelte jövő évi várakozását.
Szezonális hatások
Főleg szezonális hatásokkal magyarázták a vártnál lényegesen alacsonyabb, 4,7 százalékos 12 havi augusztusi magyarországi inflációs adatot a térséggel foglalkozó londoni befektetési elemzők, abban azonban már nem volt egyöntetű a vélemény, hogy várható-e a közeljövőben a jegybanki alapkamat módosítása. Abban azonban egyetértenek az elemzők, hogy a piac csaknem teljes bizonyossággal lefelé irányulónak veszi a következő módosítást, de az MNB egyelőre valószínűleg tartja magát a kivárás politikájához.
A jegybankelnök szólt arról is, hogy az államháztartás idei GDP-arányos hiánya a jegybanki szakértők véleménye szerint megközelítheti a 6 százalékot. Járai Zsigmond ezt azzal indokolta, hogy a jegybanki szakértők szerint a költségvetés hiánya a tervezett 4,8 helyett 5,2-5,5 százalék lesz az idén, és ezt még tovább növeli majd az önkormányzatok deficitje. Az önkormányzatok gazdálkodásának egyenlege az elmúlt években nem mutatott hiányt, Járai Zsigmond szerint azonban ez az idén már másképp lesz, és összesített deficitjük mintegy 0,5 százalékponttal növelheti majd az államháztartás hiányát.
Az MNB elnöke kérdésre válaszolva elmondta, hogy a sáveltolást azért nem ellenezte, mert az nem veszélyeztette az inflációs célt, ugyanakkor a költségvetésnek ez sokba került. Az, hogy a jegybank 3 százalékponttal, 6,5 százalékról 9,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, az idén 15-20 milliárd, jövőre 40-50 milliárd forint többletkiadást jelent majd a költségvetésnek. Járai Zsigmond szerint az elmúlt évek gazdasági folyamatai inkább eltávolították az országot az euró 2008-as bevezetésének lehetőségétől, de a kormánynak még van lehetősége arra, hogy a gazdaság tényleges reformja, átalakítása révén ezt korrigálja. A jegybank támogatja az euró 2008-as bevezetését mint célkitűzést – mondta végül Járai Zsigmond.
A forint is erőre kapott
A kedvező inflációs adat hatására a bankközi devizapiacon csütörtökön reggel 9,25 százalékon nyitott a forint a sáv erős oldalán, 5 bázisponttal erősebb helyzetben, mint szerdán a hivatalos kereskedés végén.
„Úgy tűnik, hogy a Magyar Nemzeti Bank kontra Pénzügyminisztérium párharc, pártharc is egyben, ami olyan lett mostanra, mint a hamu alatti parázs, ha éppen nem is látszik, megperzseli az arra járókat” – vélekedett Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. főmunkatársa. Mint mondta, komoly gondot jelent a magyar gazdaság számára, hogy a jegybank és a pénzügyi tárca immár nem is próbálkozik egy közösen kialkudható pálya megjelölésével, ehelyett az MNB inflációs ijesztgetéssel akarja kikényszeríteni a költségvetési szigorítást.
Nem azt jelenti mindez – tette hozzá Hegedűs -, hogy az áfa-kulcs emelése ne növelné az inflációt, de az éves szinten 6,5 százalékos előrejelzés mai ismereteink szerint bizonyosan túlzás. Az áfa ugyanis a jelenlegi szabályozás szerint visszaigényelhető – magyarázta -, s ebből következik, hogy a termelői árakra gyakorolt közvetlen hatása csekélyebb a kulcs nominális növekményénél. Éppen ezért a GKI számításai szerint jövőre éves szinten 5,5-5,8 százalékos infláció várható, ami ugyan az év elején elérheti a 6 százalékot, de a második negyedévtől már ennél alacsonyabb szint valószínű.
