A BUX index éveken keresztül követte buzgón a DAX-ot és a Dow Jones Ipari Átlagot (DJIA). Ez a nemzetközi intézményi befektetők nagy szerepének volt tulajdonítható. Gyakran ültek árgus szemekkel a hazai
befektetők a monitorok előtt délután négykor, ujjukkal a „vétel” vagy „eladás” gombokon. Ekkor szoktak ugyanis megjelenni a tengerentúli makrogazdasági adatok.
Nehezen megmagyarázható ugyan, hogy a Matávnak miért rossz, ha az Egyesült Államokban mondjuk csökken az újautó-értékesítés, de a globalizációra mindent rá lehetett fogni. Pedig csak arra lehetett számítani, hogy ha a makrogazdasági adatok elmozdítják valamelyik irányba a Dow-t, akkor bizton lehetett állítani: perceken belül követi a magyar piac is.
A BUX egyre önállóbb
Az idén ez a tétel már nemigen állja meg a helyét. Mi változott? Hiszen továbbra is a külföldi befektetők adják a forgalom túlnyomó hányadát, és a nemzetközi makroadatok változatlanul jelentős árfolyamkilengéseket okoznak saját piacaikon.
A rejtély hátterében a markáns hazai gazdasági események állnak. A forint hullámvasutazása, az EU-csatlakozás újabb fejezete, a szabályozási
környezet változása mind-mind izgalomban tartotta a befektetőket és alapot szolgáltatott arra, hogy a korreláció a BUX és a DAX között 75-ről 50 százalékra csökkenjen. Ez pedig statisztikusul azt jelenti, hogy a DAX mozgása már csak felerészben határozza meg a BUX mozgását.
Természetesen vannak olyan jelentős események, amelyek alól nem vonta ki magát a magyar piac. Ilyen volt az iraki válság, de a forint árfolyamváltozásának hatása alapvetően determinálta a részvények mozgásirányát is. A külföldi befektetők ugyanis nem fedezik a devizakockázatot, így a forint kurzusának változása hatással van a portfóliójuk hozamára. Az erősödő forint felértékeli a részvényeket, míg a gyenge csökkenti értéküket.
Ez egyúttal öngerjesztő folyamat is, hiszen az erősödő forint újabb befektetőket vonzott az év elején a részvénypiacra, ami egyszerre növelte a részvények és a forint árfolyamát. Ez a hatás sokszor úgy nyilvánult meg, hogy a piac nem esett, miközben a tengerentúlon drámai volt a helyzet.
Bizakodás nyugaton
Amerikában és Nyugat-Európában az év eleji töprengésből, amit az iraki konfliktus váltott ki, március elején felfelé törtek ki a papírok. Az optimizmus azóta is töretlen, ami annak lehetőségét vetíti elénk, hogy 1999 után ismét emelkedni tud a részvénypiac. A bizakodás hátterében az áll, hogy az első negyedéves vállalati gyorsjelentések egész jól sikerültek, hozzátéve, hogy a várakozások is igen nyomottak voltak. Az igazi dinamikát azonban a második fél évre várják, elsősorban Bush elnök adósságcsökkentési programjától, a Fed alacsony kamatlábától és a gazdaság ébredezésétől, amelyek mind dollármilliárdok tucatjait pumpálják a gazdaságba.
A forint árfolyama mellett az EU-csatlakozás tartotta lázban a befektetőket. Az EUfória meglepő módon a konvergenciajáték újabb és egyben egyik utolsó fejezetét hozta. Nekünk, magyaroknak ugyan szinte biztosnak tűnt a népszavazás sikere, de számos külföldi befektető az áprilisi események hatására helyezte fókuszába a térséget és Magyarországot. Sokan ekkor ébredtek rá, hogy a magas értékbeli különbség a fejlett piacok és a magyar között nem indokolt országkockázat címén, ugyanis gyakorlatilag most már biztosra vehető EU-s tagságunk.
Azáltal, hogy sok befektető számára felkerültünk a térképre, kedvezményezettjei is lettünk az Irak miatt januárról áprilisra tolódott portfólió-átrendeződésnek. A fordulatot május hozta, amikor először a vállalatok, különösen az OTP körüli hírdömping terelte el a befektetők figyelmét (kedvező gyorsjelentések, bolgár akvizíció, majd a lakástámogatási rendszer megkurtítása), azután ismét a forint volt a soros, de ezúttal a magyar részvények alulteljesítését okozta.
Hogy dönt a Fed?
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed ma este hozza meg kamatdöntését kétnapos ülése végén. A kamatcsökkentést már mindenki tényként kezeli, a kérdés csupán a mértéke. A 25 bázispontos csökkentést várók arra hivatkoznak, hogy ez teret engedhet egy későbbi újabb 25 bázispontos kamatcsökkentésnek, és ez fenntartaná a tőkepiacok pozitív várakozását. Az 50 bázispont mellett kardoskodók szerint a 25 bázispontos csökkentés nem mutatna határozottságot és azt jelezhetné, hogy a Fed a deflációtól való félelme miatt óvatos. Talán a csökkentés mértékénél fontosabb az üzenet, amit megfogalmazhatnak, éppen ezért érdemes lesz odafigyelni a kiadandó közleményre is.
Derűlátásra adhat okot, ami a tőzsdék figyelmes tanulmányozásával felismerhető: az, hogy míg tavaly az emelkedések akár azonnal eladókat vonzottak a piacra, addig az árfolyam-emelkedés az idén a momentumjátékkal újabb vételeket indukál, hiszen senki nem akar távol maradni a mézesbödöntől. A jelenlegi szinteken természetesen már megfordul a befektetők fejében a profitrealizálás gondolata, ez pedig a hétfőihez hasonló, „remekbe szabott” esésekhez vezethet.
A folytatódó árfolyamemelkedésnek gátat szabhat az, hogy a profitok növekedése továbbra is elsősorban költségcsökkentésből fakad. Így nehezen várhatjuk el a fogyasztóktól, hogy vásároljanak és fenntartsák jelenlegi elképesztő eladósodottságukat, miközben esetleg éppen munkát keresnek. Továbbá a kamatok is padlót fognak gyakorlatilag a Fed szinte biztosra vehető szerdai kamatcsökkentésével – a defláció sötét réme árnyékként lebeg a jókedv fölött.
Arról se feledkezzünk meg, hogy Elvis és Bin Laden után immár Szaddám a harmadik, akiről csak Amerika fele hiszi el, hogy halott. Addig nincs is gond, amíg nem akarnak meggyőzni minket az ellenkezőjéről, habár Elvistől aligha kellene félteni az amerikai fogyasztási kedvet. A német gazdaságnak viszont éppen valami hasonló csodára lenne szüksége, hogy elkerülje a recessziót. Az árfolyamok olyan nyomottak voltak, hogy március eleje óta így is képes volt felmutatni 44,6 százalékos emelkedést. A további emelkedést ugyanakkor a fundamentumok aligha tennék igazolttá.
Mi lesz a forinttal?
A forint a várakozások szerint stabilizálódni fog és ez a nyugalom medrébe tereli a magyar börzét is. Amennyiben az euró ellenében a forint visszaerősödik a 260-as szint alá, akkor a sáveltolás óta tartó részvénypiaci alulteljesítés részben indokolatlanná válik, habár bizonyos fajta devizakockázat meg fog maradni.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az index eszeveszett szárnyalásba kezd, utolérendő a többieket. Sokkal inkább arra lehet számítani, hogy oldalazó mozgással bevárja a nemzetközi piacokat, amelyeknél sokan időszerűnek tartanának már egy korrekciót.
