A vezető brit gazdasági-politikai hetilap legújabb száma – az uniós vezetők görögországi csúcstalálkozója elé időzítve – azt írta: bármely alkotmány legfontosabb feladata a hatalmi jogkörök szétosztása, és annak biztosítása, hogy az e hatalmi jogkörök gyakorlásával megbízott tisztviselőket és intézményeket ellenőrizni lehessen, ahogy az az amerikai alkotmánynak is központi eleme.
Az európai alkotmányozó konvent azonban nem sok energiát vesztegetett erre a kérdésre: a hatalmi jogkörök – vagy ahogy euronyelven nevezik: a kompetenciák – elosztása olyan halványan szerepel csak a tervezetben, hogy még a konvent tagjai sem tudják elmagyarázni, hogy mit is jelent az általuk kidolgozott szöveg – áll a The Economist pénteki szerkesztőségi kommentárjában.
A cikk szerint a 2001. decemberi laekeni deklaráció, amely életre hívta az alkotmányozó konventet, az elsődleges témakörök közé sorolta a hatalmi jogköröket és a szubszidiaritást, vagyis a politikai döntések minél “választóközelibb” szinten történő meghozatalának elvét; még az a lehetőség is felmerült, hogy egyes döntési jogokat visszatelepítenek az uniótól az egyes tagországok kormányaihoz. A konvent tervezetében ennek nyoma sincs, ehelyett valamiféle halvány megfogalmazás szerepel benne a széleskörű “megosztott kompetenciáról” – áll a The Economistban.
A tekintélyes folyóirat szerint az alkotmányos tervezet tele van “elfuserált kompromisszumokkal, anomáliákkal és abszurdumokkal”. A konvent meg sem próbált tartós alkotmányos rendezést kidolgozni, sőt ennek ellenkezőjét tette: a gyorsuló instabilitás tervét rakta le az asztalra.
A tervezetet most a kormányközi konferencia veszi kézbe. A dokumentumot az uniós kormányoknak pontosan annyi ideig kellene kezükben tartaniuk, amennyi ahhoz szükséges, hogy bedobják a legközelebbi szemétvödörbe. Sajnálatos módon azonban nem kétséges, hogy ehhez nem lesz meg a kellő idegzet; inkább “el fognak majd babrálni” a szöveggel, amelyet eléjük tettek. Ezért csak abban lehet bízni, hogy addig babrálnak vele, amíg nem sok marad az eredetiből. Az EU-nak ugyanis szüksége van egy alkotmányra, de biztos, hogy nem arra, amely a konvent erőfeszítéseinek eredményeként született – áll a The Economist cikkében.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
