Egy kicsi, nyitott gazdaságban, mint Magyarország, a hagyományos értelemben vett keynesi gazdaságpolitika, ami költségvetési expanzióval jár, rengeteg bajt okozhat. A politikusok 94-95 óta még nem vonták le ezt a konklúziót – állította Oblath Gábor, a Kopint-Datorg volt elnöke, a jegybank monetáris tanácsának volt tagja a Keynes 120 című konferencián, melyet a Társadalomelméleti Kollégium tartott a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen, a modern makrogazdaságtan atyja születésének évfordulója alkalmából.
Lépéskényszerben
2001 végétől kezdődő fiskális expanzió nagyobb szerencsétlenség nélkül zajlott le. A tompító erőt a vállalati beruházások visszaesése adta, de Oblath Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nem maradhat fenn tartósan. A vállalati szektor nettó megtakarítóvá lépett elő, ezért a költségvetési túlköltekezés nem látszott meg a külső egyensúly romlásában. A beruházások beindulásával külső pozíciónk is romlani fog, a fiskális politika lépéskényszerbe fog kerülni.
Az előző kormány az anticiklikus költségvetési politikát meghaladó mértékű deficitnövelést indított el, és bár sokat nyilatkozott arról, hogy gazdaságpolitikája költségvetésbarát, a ciklus végére gyakorlatilag „elszabadult a pokol” – véli az elemző. A költségvetés túlzott növekedésén az új kormány se változtatott. Nem is tehette, hiszen olyan specifikus ígéretekkel lépett fel, amiket nem volt módja nem teljesíteni.
A jelenlegi gazdaságpolitikának nincsen köze Keyneshez – értett egyett Bod Péter Ákos volt ipari és kereskedelmi miniszter. – A mai gyakorlat „pénzköltögető, odaígérgető” politikát mutat. Míg az előző kormány tetteire a szociális piacgazdaság fogalmát lehet használni, addig a mostani kormány lépései mögött a volt miniszter semmilyen gazdaságpolitikai filozófiát nem érzékel.
Fegyelmezett költségvetéssel
Keynes gondolatai mentén fontos tanulság, hogy a fenntartható gazdaságpolitika kritériuma nem egyedül a munkanélküliség, az infláció és más makrotényezők összhangja – emelte ki Király Júlia, a Bankárképző Központ igazgatója. – A finanszírozás fenntarthatósága ugyanúgy elengedhetetlen része, márpedig a finanszírozási képesség nagyban múlik az állami költségvetés fegyelmezettségén.
Keynes hatása folyamatosan jelen van a gazdaságpolitikában – vitatkozik Csáki György, az Államigazgatási és Vállalkozási Főiskola tanára Oblath Gáborral. Ez alól Magyarország sem kivétel, hiszen Keynes óta nem lehet eltekinteni attól, hogy a kereslet vezérelte állami gazdaságpolitika inflációt gerjeszt. Szélesebb körben a mai pénzügyi rendszert megalapozó Bretton Woods-i rendszer csatornázta be Keynes vívmányait a jelenkor gazdaságpolitikai gyakorlatába.
Gondoljunk csak a külkereskedelem meghatározó szerepére a gazdasági egyensúlyban. Az a felfedezés, hogy a piaci egyensúly nem természetes állapot, és a kibillent egyensúly nem tér vissza magától, hanem az államnak is tevékenyen be kell avatkoznia a gazdaságba – mind olyan tényező, amit Keynes vetett fel elsőként. Kereslethiányos állapotban mind az IMF, mind a WTO egyetlen receptje a keynesi hagyomány. Szeptember 11-e után sem tehettek mást, mint „összetett kézzel könyörögtek a világnak, hogy fogyasszon”.
Jövedelempolitika és infláció
Magyarországon az inflációt keynesi eszközökkel lenne legcélszerűbb csökkenteni – mondta Oblath Gábor. Jövedelempolitikai eszközökkel kellene megteremteni az infláció visszafogására irányuló társadalmi konszenzust – értve itt nemcsak a kormányt, de szakszervezetek és munkaadók felelősségét is. A dezinfláció növekedési áldozatát így lehetne minimálisra szorítani, nem a monetáris politika segítségével. Egy kicsi, nyitott gazdaságban egyébként is veszélyes, ha a valutaárfolyamot használják fel dezinflációs eszköznek, és Magyarországon sajnos ez történt – állította a szakértő.
Természetes igény, hogy az infláció minél gyorsabban elérje a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott körülbelül 2 vagy 3 százalékot, azt is figyelembe véve emellett, hogy nem szabad a növekedést a végletekig hajszolni. A munkaerőpiacon jelenleg aktív generációnak hogyan lesz mégis euróban fizetett bére, mielőtt nyugdíjba vonul? – vetette fel a kérdést Csáki György.
Az elemzők egyhangú válasza, hogy 10-12 év múlva a magyarországi keresetek és nyugdíjak euróban nem fogja megközelíteni a fejlett országok szintjét. Oblath Gábor véleménye szerint ez mégsem azon múlik, hogy Magyarország csatlakozik a Gazdasági és Monetáris Unióhoz vagy sem. Mire szóba kerülne Magyarország felvétele, addigra a Stabilitási és Növekedési Paktum feltételei is megváltoznak – állítja Oblath Gábor. A paktum mostani szerkezetét Németország szája íze szerint alakították, és most éppen Németország került olyan gazdasági helyzetbe, hogy komoly erőfeszítéseket kell tennie, ha teljesíteni akarja a paktum szabta feltételeket.
A forinttól meg kell szabadulni
A magyar gazdaságpolitika annyiban szabad kezet kap, hogy megválaszthatja a GMU csatlakozás időpontját, de a belépés halogatásakor szem előtt kell tartani: a világ pénzpiacai olyan módon integráltak, hogy Magyarország támadhatóvá vált. A Monetáris Unió felé haladva számítani lehet arra, hogy jelentős mennyiségű nemzetközi tőke mozoghat Magyarország irányába. Ennek a fogadására kellene felkészülni ahelyett, hogy a döntéshozók még mindig azon gondolkodnak, miként lehet „az állam zsebéből újabb 2 forintot elővarázsolni” – mondta Király Júlia, a Bankárképző Központ igazgatója.
A forinttól minél gyorsabban kellene megszabadulni – vont konklúziót Oblath Gábor -, mert a mai világban az egyoldalú euróizáláson kívül nem lehet olyan árfolyamrendszert kitalálni Magyarország számára, amely megfelelő védelmet nyújtana a külső támadhatóság ellen. A forint fenntartásának azért sincs értelme, mert a monetáris politika nem tudja kihasználni az ebből adódó önállóságot.
Bármennyire paradox, a forint elleni januári spekuláció jó támadás volt abban az értelemben, hogy a forint erősödésére, nem pedig a gyengülésére irányult – állította Oblath Gábor. A magyar gazdaság ezzel még nincs védve egy jövőbeni negatív irányú támadás ellen. Az árfolyamsáv erős oldalán a spekulációt a jegybank korlátlanul meg tudja akadályozni, de a gyenge oldalon egy kicsit is erősebb támadás következményeit az MNB nem fogja tudni kivédeni.
