Mindazok, akik az utóbbi években euróalapú hitelt vettek fel például gépkocsi vásárlására, a saját zsebükön tapasztalhatták a forint erősödését: míg 2001 áprilisának végén – közvetlenül a forint árfolyamsávjának kiszélesítése előtt – az euró mintegy 267 forintot ért, a múlt hónap végén már kevesebb mint 238 forintot. A tíz százalékot meghaladó felértékelődéssel párhuzamosan csökkent az euróhitelek forintban fizetett havi törlesztőrészlete és maga az adósság is.
Az adós tehát az árfolyamváltozás révén gyakorlatilag visszanyerte a hitelre felszámolt – a forintalapú kölcsönökénél nemritkán 7-10 százalékkal alacsonyabb – kamatot. Így jobban járt, mintha készpénzből finanszírozta volna a vásárlást.
Az euróalapú hitelnek természetesen kockázata is van, hiszen a forint gyengülése esetén az adósság forintban fizetett törlesztőrészletei is emelkednek. Egy jelentős leértékelődés pedig – elméletileg – teljesen felemésztheti a kisebb kamatból származó előnyt – írja a Népszabadság. Csakhogy a szakemberek szerint a forint ilyen mértékű értékvesztésének kicsi a valószínűsége: a nagy kamatkülönbözet pedig ellensúlyozná az árfolyam kisebb ingadozásaiból eredő esetleges veszteségeket is.
Éppen ezért az euróhitelek igen népszerűvé váltak azoknál a bankoknál, amelyek már felkínálták a választási lehetőséget a forint- és a devizaalapú finanszírozás között.
Míg 2000 elején a háztartások által felvett devizakölcsönök állománya mindössze kétmilliárd forint volt, ez év októbere végén már meghaladta a 34 milliárdot. Vagyis kevesebb, mint két év alatt 16-szorosra emelkedett döntően a gépkocsivásárlásokra felvett eurókölcsönök következtében.
Az olcsó devizahitelek olyannyira átalakították az autófinanszírozást, hogy a bankok a forintalapú hitelek kamatából is kénytelenek voltak engedni: míg a fogyasztási hitelek az utóbbi egy évben többnyire drágultak, a forintalapú autóvásárlási kölcsönök teljes éves terhe drasztikusan, több mint öt százalékkal csökkent a múlt év szeptembere óta. (Átlagos teljes hiteldíjmutatójuk [THM], amely a kamat mellett a járulékos költségeket is tartalmazza, 22,4 százalékról 17,2 százalékra mérséklődött októberre a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint.)
Az euróhitel egyelőre csak az autófinanszírozásban terjedt el széleskörűen, de megjelent a jelzálog- és személyi hitelezésben is. Igaz, a választék egyelőre szűkös.
Jelzálogalapú eurókölcsönt kínál a Magyar Külkereskedelmi Bank. Az ingatlan fedezete mellett nyújtott személyi kölcsöne teljes hiteldíjmutatója futamidőtől függően 9,99 és 13,92 százalék között mozog, ami a hitelintézet hasonló, de forintalapú termékének kondícióihoz képest évi 8-9 százalékkal alacsonyabb éves terhet jelent. Az MKB lakáshitelének esetében szintén 6-7 százalékos különbség van a forint- és az euróalapú finanszírozás költségei között. Fedezet nélkül igényelhető, euróalapú személyi kölcsönhöz egyelőre csak a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) ügyfelei juthatnak hozzá. Ez a konstrukció a jelzálogalapú kölcsönöknél drágább: teljes éves terhe 17-től 30 százalékig terjed, az ugyanilyen feltételekkel felvehető forinthitelnél azonban szintén jóval olcsóbb: éves költsége a hitel összegétől és a futamidőtől függően évi 9-10 százalékkal alacsonyabb.
[Népszabadság]
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
