Az EU-csatlakozási tárgyalásokon az elmúlt hetekben néhány kérdésben mindent elértünk, amit akartunk – jelentette ki Kovács László külügyminiszter szerdán Budapesten, azután, hogy zárt ülésen számolt be az Országgyűlés integrációs bizottsága előtt Magyarország uniós csatlakozásának jelenlegi állásáról. Elmondta, hogy a bizottságban egyértelmű támogatást kapott mind a négy parlamenti párttól.
Az eredményekről szólva Kovács László kifejtette: eldöntött kérdés, hogy Magyarország ugyanannyi európai parlamenti képviselői helyet kap, mint a vele azonos lakosú tagállamok. Mint elmondta, sikerült megállapodni arról is, hogy Magyarország további három évvel meghosszabbíthatja a külföldiek termőföld-vásárlásának tilalmát, amennyiben a csatlakozás után hét év múlva a magyar földárak nem érik el az uniós árakat. Hozzátette: az unió elfogadta az adózási könnyítéseket is, amelyeket Magyarország kért. A külügyminiszter kiemelte, hogy sok kisebb kérdésben tovább javult Magyarország helyzete, ugyanakkor egyelőre nincs elmozdulás a költségvetési pozíciók alakulását illetően és a mezőgazdasági közvetlen támogatások kérdésében.
A külügyminiszter rámutatott arra, hogy a közvetlen kifizetéseket illetően a mezőgazdasági termelőknek nyújtandó nemzeti kiegészítő támogatás kérdésében jutottak a legmesszebbre, aminek mértékét az unió most tovább növelte. A külügyminiszter számokat ugyanakkor nem kívánt nyilvánosságra hozni.
A befektetői adókedvezmények ügye még nyitott
Kovács László szerint az Európai Unió nagyobb megértést mutat a befektetői adókedvezmény kérdésében a magyar álláspont iránt, vagyis azzal kapcsolatban, hogy az eddig adott kedvezményeket nem lehet visszamenőleges hatállyal megvonni, és az EU-konform számítási módszerre nem lehet január 1-je előtt áttérni.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung egyik írásának szerzője ugyanakkor úgy véli, megterhelheti az EU koppenhágai csúcsértekezletét az a vita, amely Magyarország és az Európai Bizottság között folyik a külföldi nagyberuházóknak Magyarországon nyújtott adókedvezményekről. Mint a lap tudósítója írta, magyar kormánytisztviselők alig látnak esélyt arra, hogy a témát még Koppenhága előtt lezárják. Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési biztosa egy bécsi Európa-konferencián tovább terhelte a légkört azzal az utalásával, hogy Magyarország már évek óta vét az Európai Unió beruházás-ösztönzési irányelvei ellen, és nem várhat kivételezést.
Meghiúsulhat a koppenhágai zárás
A Financial Times Deutschland szerint Lengyelország még a december 12-13-i koppenhágai csúcson is a jobb belépési feltételekért akar küzdeni. A lengyel kormány nagyobb juttatásokat akar az EU költségvetéséből, továbbra is harcol a közvetlen mezőgazdasági kifizetések megemeléséért és a bővebb tej- és gabonakvótákért.
Csehország és Magyarország is hasonló engedményeket követel Brüsszeltől. Ezáltal nő annak veszélye, hogy a koppenhágai csúcstalálkozó, amelyen hivatalosan le kell zárni a tíz országgal folytatott belépési tárgyalásokat, még meg is hiúsulhat. A régi EU-tagok ugyanis egyáltalán nincsenek adakozó kedvükben. A dán elnökség múlt heti kompromisszumos javaslatát Németország, Hollandia és Nagy-Britannia elvetette – írta a Financial Times Deutschland.
