A csúcs küszöbén mind több részlet kerül nyilvánosságra a NATO átalakulásáról: a szervezet új feladatköröket, képességeket fejleszt ki, és “világrendőri” feladatokra is berendezkedik.
George W. Bush részben azért támogatja olyan határozottan a NATO bővítését, mert az új tagok szoros szövetségesek a terrorizmus elleni háborúban, és készek átengedni légterüket, illetve támaszpontjaikat egy Irak elleni háborúhoz – állapította meg a CNN az elnök Prágába indulását kommentálva. – Irak tipikus, vagy éppen a legfontosabb példája annak, milyen veszélyekkel kell a NATO-nak a jövőben szembenéznie – nyilatkozta Condoleezza Rice nemzetbiztonsági főtanácsadó. Strobe Talbot volt külügyminiszter-helyettes szerint Irak egyfajta lakmuszpapírként szolgál, amely megmutatja, elfordul-e szövetségeseitől Amerika, hogy ezentúl egyedül cselekedjen.
Az előzetes jelzések szerint Bush nem fogja felkérni a NATO-t, hogy adjon segítséget az Irak ellen készülő hadjárathoz. Ehelyett az amerikai küldöttség azt fogja figyelni, melyik szövetséges hajlandó magától felajánlani a támogatását. Nagy-Britannia várhatóan szárazföldi csapatokat és légierőt küld, Törökország átengedi kulcsfontosságú támaszpontjait, Magyarország, Románia és Bulgária a légtérhasználattal, Csehország vegyvédelmi alakulataival segíthet. Németország viszont korábban jelezte, hogy semmilyen formában nem kíván részt venni az iraki háborúban, helyette inkább az afganisztáni békefenntartásban vállal nagyobb szerepet. Bush programjában nem szerepel formális találkozó Schröder kancellárral, bár nyilván szót váltanak majd a különböző közös rendezvényeken.
Indulása előtt európai újságírókkal beszélgetve Bush határozottan védelmébe vette Putyin orosz elnököt és a moszkvai túszdráma megoldására igénybe vett eszközöket. A szövegkörnyezetből egyértelmű, hogy a Fehér Házat ebben a kérdésben is elsősorban a terrorizmus elleni harc, illetve az iraki háború érdekei vezérlik – olvasható a Népszabadságban.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
