A legnagyobb példányszámú Vecernji list, a szintén zágrábi
Jutarnji list, és a konzervatívnak tartott Vjesnik is részletesen
beszámolt arról, hogy a pályázatot további privatizáció esetére
elsőbbségi vásárlási opcióval akarták bővíteni. Slavko Linic, a
kormány alelnöke szerint azért, hogy a csütörtöki döntéssel végső ajánlatra felkért magyar Mol Rt., az osztrák OMV és az orosz Rosznyeft esetleg magasabb vételárajánlatot tegyen. Radomir Cacic közmunkaügyi miniszter ellentétesnek tartotta ezt az INA magánosításáról hozott horvát törvénnyel és a kiírt nemzetközi pályázattal. Azzal érvelt, hogy az első körben
kisodródott cégek is megtámadhatnák a döntést. Caciccsal egyetértett Zeljko Pecek kisvállalkozásügyi miniszter is. Ivica Racan horvát miniszterelnök vágta el a heves és szerinte szükségtelen vitát és a kormánydöntésbe nem került be, hogy az érdekelt stratégiai befektetőnek elsőbbségi vásárlási joga lesz az INA esetleges további privatizálásakor.
A Jutarnji list szerint a Mol Rt.-nek, az OMV-nek és a Rosznyeftnek 30 napon belül kell megtennie végső és kötelező érvényű árajánlatát az INA-részvények 1 részvénnyel több mint 25 százalékának megvásárlására. A Vjesnik hozzáfűzte, hogy az érdekelt cégeknek kötelezniük kell magukat arra, hogy a következő tíz évben a horvát kormány beleegyezése nélkül nem bocsátják áruba a megvásárolt INA-részvényeket és a hasznot a következő három évben nem viszik ki a horvát kőolaj- és földgázipari vállalatból, a Vecernji list pedig azt is kiemelte, hogy az első 3 évben nem bocsáthatók el dolgozók és nem adható el kőolajfinomító.
