A német szociáldemokrata párt (SPD) nem csak tovább kormányozhat a zöldekkel a vasárnapi parlamenti választások után, de nem kizárt, hogy a legerősebb frakciót is az SPD állítja a Bundestagban. A befutó roppant szorosra sikeredett, az Edmund Stoiber vezette CDU-CSU a szavazatok tegnap esti összesítése során többször is vezetett, az előzetes hivatalos adatok szerint azonban a szociáldemokrata-zöld koalíció győzelme már nem forog veszélyben.
A frankfurti tőzsdeindex azonban több mint egy százalékos veszteséget mutat. Az elemzők szerint a várakozások ugazolódtak Schröder győzelmével, így az árfolyamokat továbbra is a nem túl biztató vállalati hírek befolyásolják inkább.
A ZDF közszolgálati televízió – illetve a megbízásából dolgozó Wahlen közvélemény-kutató csoport – adatai szerint az SPD 252 mandátummal (a zöldekével együtt 307-tel) rendelkezik a Bundestagban, míg a keresztény uniópártok 249 hellyel.
Az ARD közszolgálati csatorna 250 mandátumot mutatott ki a szociáldemokraták oldalán, s 247-et a CDU-CSU javára. A zöldekkel együtt az abszolút többséget jelentő 305 képviselői helyet is megszereznék, míg a CDU-CSU-nak, esetleges koalíciós partnerükkel, a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) együtt 294 hely jutna.
A német CNN, az n-tv.de a “a német választási krimi” éjszakájának nevezte a tegnap esti, végletekig kiélezett harcot. Már-már biztosnak látszott, hogy a CDU-CSU nyeri meg a választásokat, és Stoiberék alakítják a legerősebb frakciót a Bundestagban, míg az SPD, főleg a zöldek jó szereplésének köszönhetően, tovább kormányozhat a Fischerékkel. A fordulatot az SPD annak köszönheti – magyarázták a tévéállomások -, hogy többletmandátumokat szerzett.
Többletmandátumok akkor keletkeznek, amikor valamelyik párt több, egyéni választókerületben győzelmet aratott képviselővel rendelkezik, mint ahány járna neki a pártlistára leadott szavazatok alapján. A német választási rendszerben a pártlistákra leadott szavazatok alapján alakul ki a Bundestag összetétele. Eredetileg az új összetételű Bundestagban 598 képviselő dolgozott volna, számuk a többletmandátumok birtokosaival bővül.
A ZDF és az ARD hétfő hajnali statisztikái szerint a két erő közötti, szavazatokban korábban tetemesnek mutatkozó különbség is csökkent: az ARD-ben egyenesen döntetlen volt az eredmény a CDU-CSU és az SPD között (38,5:38,5), a ZDF-ben az uniópártok vezettek 38,6:38,4 arányban az SPD-vel szemben.
Mindkét tévéállomás egységes volt abban, hogy a legjobb Bundestag-szereplésüket bemutató zöldek 55 mandátumot szereztek. Tíz százalékponthoz közelítő teljesítményükkel oroszlánrészük van abban, hogy a négy évvel ezelőtti eredményhez (40,9) képest visszaeső szociáldemokraták továbbra is nyeregben maradhatnak. A CDU-CSU körülbelül 3 százalékpontot javított 1998-as eredményén (35,2).
A zöldek 8,6 százalékot értek el, 1,9 százalékponttal többet, mint négy évvel ezelőtt, az FDP csalódást keltő 7,4 százalékos eredmény ugyan jobb mint az 1998-as 6,2 százalék, de ez az ellenzéki koalíció vereségét jelentette. Az NDK-s reformkommunista párt, a PDS nem érte el az 5 százalékos parlamenti küszöböt, alig valamivel több mint 4 százalékot szerzett, a többletmandátumoknak köszönhetően végül 2 képviselőjük kap helyet a törvényhozásban.
Az EU-ra voksolt Szlovákia
A legtöbb szavazatot, 19,50 százalékot a Vladimír Meciar Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom – Néppárt (HZDS-LS) szerezte meg a szlovákiai parlamenti választásokon, míg a Magyar Koalíció Pártja (MKP) a szavazatok 11,16 százalékával a negyedik a pártok sorrendjében – erősítette meg Pozsonyban tegnap az országos választási bizottság, miután közzétette a hét végén megtartott országos képviselőválasztások “előzetes hivatalos” eredményeit, melyek azonosak a vasárnap reggeli óráktól ismert sorrenddel.
Értékelt a magyar külügyminiszter”Örülök annak, hogy Szlovákiában a választók többsége a demokráciára és az ország euroatlanti csatlakozására szavazott, illetve a nacionalizmussal és az elzárkózással szemben foglalt állást.” Kovács László ezt az értékelését arra alapozza, hogy egyrészt a parlamentből kimaradtak a szélsőséges nacionalisták, másrészt a vártnál is jobb eredményt ért el a Magyar Koalíció Pártja (MKP), amely az elmúlt években kormánypártként kiegyensúlyozott, higgadt, európai stílusú politikájával fontos szerepet játszott a nacionalizmus visszaszorulásában, az ország euroatlanti integrációjában. Kovács László közölte: a számarányok szerint létre lehet hozni egy olyan koalíciót, amely Szlovákiát tovább közelíti a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, amely kész lesz a magyar-szlovák viszony további javítására, az együttműködés erősítésére és a szlovákiai magyarság jogainak kiteljesítésére.
Az ország 4 157 807 választásra jogosult polgára közül 2 913 267 ember élt szavazati jogával. Az érvényes szavazatok száma 2 875 081 volt, így a választásokon 70,07 százalékos volt a részvételi arány.
Az új szlovák parlamentnek hét pártja lesz. Meciarék után a második 15,09 százalékkal a miniszterelnök, Mikulás Dzurinda nevével jegyzett Szlovák Demokratikus és Keresztény Koalíció (SDKÚ).
Harmadik helyen végzett 13,46 százalékkal a Robert Fico vezette SMER (Irány). A Magyar Koalíció Pártja (MKP) a negyedik. A szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 8,25 százalékot, az Új Polgárok Szövetsége 8,01 százalékot ért el, Szlovákia Kommunista Pártja (KSS) pedig a szavazatok 6,32 százalékával lesz a harminc napon belül felálló új szlovák törvényhozás hetedik pártja.
Ez azt vetíti előre, hogy a törvényhozás százötven mandátumából a HZDS 36, az SDKÚ 28, a SMER 25, az MKP 20, a KDH és az ANO egyenként 15, a KSS 11 mandátumot könyvelhet el.
A Magyar Koalíció Pártjának új parlamenti frakciója 20 képviselőből áll majd. Az előző parlamenti választásokon még csak 15 mandátuma volt az MKP-nak.
A hivatalos végeredményeket a preferencia-szavazatok összeszámlálása után, hétfőn délelőtt hirdetik ki, s ebből kiderül, hogy a pártok jelöltjei közül név szerint kik ülhetnek be a frakciók padsoraiba. Számszerű változást ez már nem jelent a pártok erősorrendjében.
Külföldi visszhangok
A >CNN kommentárja az EU-párti erők győzelmeként ünnepli a szlovákiai választásokat. Hiába kapta Meciar pártja a legtöbb voksot, mégsem tud kormányt alakítani. A hatalmon lévő jobb-közép pártok elegendő szavazatot gyűjtöttek ahhoz, hogy a Pavol Rusko vezette Új Polgárok Szövetségével társulva a 150 mandátumból 78-at magukénak tudhassanak. A CNN összefoglalója többször is emlékeztet Meciar 1994-1998-as kormányzási időszakát jellemző EU-ellenes, izolációs politikájára.
A Financial Times elemzése hangsúlyozza, hogy a szlovákiai választási eredmények a külföldi befektetőknek is kedveznek, ezért a pénzügyi piacok pozitív reakcióját valószínűsítik.
