Tőzsdehét – őszi “hullás”

Az Egyesült Államokban egy napig bírtak szinten maradni az indexek: a keddet már szakadással indították a börzemutatók. Ez a hét sem kedvezett az amerikai részvényeseknek makromutatók tekintetében. Az ISM üzleti bizalmi felmérésekben (mind az ipari, mind a szolgáltatói szektorra vonatkozókban) szereplő számok elmaradtak a piaci várakozásoktól, s ez a kevéske vételi szándékot is száműzte a Wall Streetről.

Amerika lejtmenetben

Pénteken ugyan kellemes meglepetéssel szolgáltak a statisztikusok, az amerikai munkanélküliségi ráta csökkenő értékét követő tőzsdei fellángolás azonban csak mérsékelni tudta a heti veszteséget. A vállalati oldalon két jelentősebb negatív hír látott napvilágot. Az Intel árbevétel-előrejelzésének ismételt csökkentése ötéves mélypontot eredményezett a társaság részvényének kurzusában, míg a Citigroup részvényeire megjelent eladási ajánlások a bankszektor részvényeit sújtották.

A Dow Jones közel háromszázalékos veszteséget produkált öt nap alatt. A Nasdaq másfél százalékkal gyengült.

Mélyrepülés Európában és Ázsiában

A kontinensen még rosszabb volt a helyzet. Igaz, a német ipar és kiskereskedelem gyenge júliusi mutatói, valamint a hároméves mélypontra eső olasz fogyasztói bizalmi index “alapból” is megtették volna hatásukat.

Elsősorban a német piacot sokkolták az események. A rendszerintegrátor SAP háza tájáról olyan információk röppentek fel, hogy a társaság ma is jelentős hányadát birtokló alapítók csökkenteni kívánják részesedésüket a cégben. Rekordveszteségről számolt be a Zürich pénzintézet, amit jelentős elbocsátásokkal fejelt meg.

A részvényárakban egyből megmutatkozott a hírdömping. A CAC és a FTSE “megúszta” háromszázalékos eséssel, ám Frankfurtban több mint hat százalékot zuhant a tőzsdeindex.

A Távol-Keleten ismét a figyelem középpontjába “küzdötte magát” a Nikkei, miután közel két évtizedes mélypontján landolt. Elsősorban azért, mert a kormányzat közölte: nem sok elképzelése van arról, hogy lehetne megállítani a szánkázó részvényárakat.

Vége a nyárnak

Augusztusi felfutása után jelentősebb korrekció zajlott le a Budapesti Értéktőzsdén. A BUX több mint négy százalékot vesztett értékéből, ingadozó forgalom mellett.

Kedden kellemetlen hírek jelentek meg, a legkevésbé sem sarkallva a befektetőket részvényvásárlásra. A folyó fizetési mérleg júliusi hiánya ismét felülmúlta a várakozásokat, és a második negyedéves GDP-növekedés pedig – előzetes adatok szerint – elmaradt a piaci prognózisoktól.

Az index kosarát alkotó részvények közül mindössze három árfolyama úszta meg. A Zalakerámia hét, a Pick egy százalékot javult, míg a TVK árfolyama nem változott. A vegyipari szektor különben is jobban szerepelt az átlagnál: a BorsodChem alig gyengült, a blue chipek közül a Mol tartotta magát legjobban, míg a Pannonplast is csak fél százalékot esett.

Utóbbi társaság háza táján érdekes információk keringtek a napokban. Voltak, akik a Philips rendelések elvesztését jósolgatták, mások (a TVK és a BorsodChem mintájára) az orosz tőke megjelenését véltek felfedezni a cégben.

A vezető részvények mind lefelé tartottak. A profitrealizálás elsősorban az OTP piacán jelentkezett, a bankpapír értéke hat százalékkal csökkent. A négy százalékot csúszó Matáv sem járt sokkal jobban.

A hét abszolút vesztese a Humet volt, a cégvezető részvényeladásai sokkolták a papír piacát. A tíz százalékkal tulajdonos Civin János ezúttal nem szavakkal tette helyre az árfolyamot, hanem tettekkel: egy-két nap alatt harminchat százalékos értékvesztést hozott össze cége részvényének.

Ez lesz

Az előttünk álló hét hangulatát minden bizonnyal az Egyesült Államokat tavaly ért terrortámadás évfordulója határozza meg. Ez pedig nem sok okot ad bizakodásra.

Szerdán az első féléves japán GDP alakulás mellett az amerikai gazdaság állapotáról képet adó, este megjelenő Bézs Könyv befolyásolhatja a piacokat. Az igazi vízválasztó azonban péntek lehet, akkor publikálják a kiskereskedelmi forgalom és a termelői árindex augusztusi adatai mellett a Michigan Egyetem szeptemberi fogyasztói bizalmi felmérését.