A csillagászok szerint vaklárma az a hír, miszerint egy aszteroida, amelyet nemrég fedeztek fel, 2019. február elsején eltalálná a Földet 
és globális katasztrófát idézne elő. Mindennek ellenére a hazai kereskedelmi televíziók természetesen úgy számoltak be a váratlanul feltűnő égitestről, mint amelynek becsapódása 10 százalékos valószínűséggel történhet meg.
A valóságban – illetve az AP amerikai és a Reuters brit hírügynökség szerint – azonban a Földdel való ütközés esélye 1:250 000-hez, illetve 1:1 000 000-hoz, vagyis még százalékosan sem kifejezhető arányú. Más kutatások szerint egy a hatmillióhoz az esélye a becsapódásnak.
Szülinapi tűzijátékAz aszteroida be(nem)csapódásának ideje 2019 február 1., Borisz Jelcin 88. születésnapja. Ez a nap tehát immár bizonyosan kulcsfontosságú dátum lesz a Föld bolygó szempontjából.
Csillagászok izgalmi állapotban
Az újonnan felfedezett és a romantikus 2002 NT7 névre keresztelt, körülbelül két kilométer átmérőjű égitest megfigyelését máris sokan vállalták, nyilván – amerikai és nyugat-európai – kormányzati pénzekre számítva. A csillagászok azért figyelnének (talán még az eddigieknél is jobban), hogy pontosabban kiszámíthassák a becsapódás esélyeit. Egyesek szerint ugyanis az alaposabb kalkulációk után nullára csökkenne a globális katasztrófa valószínűsége. (Ekkor azonban nyilván megszűnne a kormányzati támogatás a kutatás finanszírozására – tehetnénk hozzá, a csillagászok és a kereskedelmi tévék szempontjából igencsak borúlátóan.)
Persze abba is érdemes belegondolni, hogy az aszteroida be nem csapódását jósló csillagászok esetleg irigylik az égitest felfedezőinek “sikerét”: a kétkilométeres kiterjedésű űrsziklát a Linear Observatory (teljes, magyarra fordított nevén a Lincoln Földközeli Aszteroida-kutatóprogram) kutatói fedezték fel július 9-én, amikor éppen 84 millió kilométerre volt a Földtől. A Jet Propulsion Laboratory (JPL) kutatója, Donald Yeomans, aki egyébként a NASA-nak dolgozik, viszont nem tartja valósnak a veszélyt, és szerinte hamarosan lekerül a napirendről az aszteroida-ügy.
Lehet, hogy csak 2078-ban lesz a világvége
Az aszteroida a nap körül kering (ez egyébként nem meglepő naprendszerünkben), és a jelenlegi kalkulációk szerint 837 nap alatt kerüli meg központi csillagunkat. Pályájáról azonban megoszlanak a vélemények: így például egyes csillagászok szerint 2044-ben, 2053-ban, 2060-ban vagy akár 2078-ban is találkozhatna a Földdel.
Mindenesetre van még idejük az asztronómusoknak arra, hogy végre egyeztessék megfigyeléseiket, és valóban hitelt érdemlő számításokat tegyenek közzé. (Csupán emlékeztetni szeretnénk arra, hogy az ősi Kínában két iszákos csillagászt – Hi és Ho volt a nevük – lefejeztek, mert elfelejtették előrejelezni a napfogyatkozást, ami egyébként nagy riadalmat keltett a felkészületlen lakosság körében.) A kisbolygókutatással foglalkozó Minor Planet Center társigazgatója, Gareth Williams például úgy nyilatkozott, hogy ha egyéves megfigyelés után is marad némi esély a becsapódásra, akkor kezdene el aggódni, de előbb semmiképpen sem.
Az aszteroida nem véletlenül keltette fel az érdeklődést: egyrészt a nyári uborkaszezon kellős közepén tartunk (a héten csak az eddigi legnagyobb vállalati csőd következett be az USA-ban, továbbá nálunk végre eldőlt, hogy közbeszerzéssel épülnek az autópályák), másrészt maga az égitest viszonylag nagy méretű. Az aszteroidákhoz képest hatalmasnak számít, és ha a 2002 NT7 tényleg találkozna a Föld nevű bolygóval (ahol például a FigyelőNet is működik), akkor körülbelül 100 ezer kilométer/órás sebességgel hatolna be a légkörbe, a robbanás energiája pedig 1,2 millió megatonna TNT rombolóerejével lenne egyenlő, a JPL számításai szerint.
Aszteroidák egyébként jönnek-mennek a Föld közelében: az elmúlt hónapban például egy futballpálya-méretű szikla húzott el mintegy 115 ezer kilométerre bolygónktól, és ilyen méretű égitestek esetében ez szokatlanul közeli esetnek számított.
A fele a negyedétEgyes tudósok – akiket a Reuters idéz – azt számolták ki, hogy a 2002 NT7-nél sokkal kisebb, mintegy 8-900 méter átmérőjű aszteroida becsapódása a Föld lakossága negyedének halálát okozná. Egyébként pedig egy 9-10 kilométer átmérőjű égitest becsapódása minden százmillió évben előfordulhat, valószínűleg egy ilyen katasztrófa pusztította ki a dinoszauruszokat 65 millió évvel ezelőtt.
Esemény előtti védekezés – harminc év múlva
A 2002 NT7 méretét illetően a csillagászok külön örülhetnek: egy éve felállítottak egy skálát, az úgynevezett Palermo-skálát, amely nagyság szerint rangsorolja a becsapódásra esélyes aszteroidákat, és ez az első égitest, amelyet egyáltalán skálázhattak. A Palermo-skála annyira új, hogy egyáltalán nem minősíthető megbízhatónak – jelentette ki a JPL már az AP által is idézett szakértője, Donald Yeomans a Reutersnek.
Egy angol tudós, Dr. Benny Peiser szerint az egész földi civilizációt elpusztítaná a 2002 NT7 becsapódása. Ilyen égitest ugyanis csak egy-kétmillió évenként bukkan fel az űrben a Föld 
közelében – mondja a liverpooli John Moore’s University aszteroidológusa. Ugyanakkor Peiser sem hisz abban, hogy az aszteroida eltalálná a Földet. A brit Royal Astronomical Society szóvivője, vagyis a Királyi Csillagászati Társaság illetékese, Peter Bond is úgy vélekedik: az eddigi legnagyobb aszteroidaveszélyt regisztrálták, mégsem valószínű a katasztrófa bekövetkezése.
Peiser szerint egyébként a Föld lakóinak előbb-utóbb meg kell találniuk a védekezés lehetőségét: a mostani ugyanis nem komoly veszély, de a jövőben nem kizárható, sőt biztos, hogy lesz olyan égitest, amelynek a pályája valóban találkozik a Földével. Szerinte 30 év szükséges ahhoz, hogy a megfelelő védekezési szisztémákat megtaláljuk, és sikerüljön kitéríteni a pályájáról egy a 2002 NT7-hez hasonló, de valóban a Földet megcélzó aszteroidát.
