A dalai láma vezette száműzetésben lévő tibeti kormány magánosítaná valamennyi indiai és nepáli cégét a gyatra teljesítményük miatt. “Nem óriási veszteségekről van szó, csak egyszerűen a várakozások alatt teljesítettek” – nyilatkozta a BBC Online-nak Lobsang Nyandak, a tibeti kormány pénzügyi és egészségügyi minisztere. Ugyanakkor a menedzsmentet sem hibáztatják a tulajdonosok.
Tibetieket előnyben
A 22 társaság eladásából 10 millió dollárt vár a miniszter a következő három és fél évben. A magánosítás során előnyt élveznek a tibetiek, de ha ők nem használják ki a lehetőséget, akkor nyílt pályázaton hirdetik meg a cégeket.
Az állami tulajdonban lévő cégek 396 alkalmazottat foglalkoztatnak, szőnyeget, füstölőt és ruhaneműket gyártanak, de az érdekeltségek között ajándékboltok és hotelek is vannak. A tervek szerint a dolgozókat nem bocsátják el, ha mégis erre kerülne sor, akkor egy másik irodában keresnek nekik helyet, végkielégítést kapnak vagy nyugdíjazzák őket.
A cégek eredménye az elmúlt években meglehetősen alacsony volt, néhány közülük veszteséget termelt, a befektetett tőke átlagos megtérülési rátája 10 százalék alatt marad.
A száműzetésben lévő kormány idei évre tervezett büdzséje 15 millió dollár, amihez a leánycégek kevesebb mint 5 százalékkal járulnak hozzá. A fennmaradó részt önkéntes adományokból, befektetésekből, nemzetközi szervezetektől és külföldi kormányok segélyéből gyűjtik össze.
Ki a dalai láma?
A dalai láma a tibeti nép szellemi vezetője – ez a kifejezés valóban helyesnek tűnik, hiszen Tibetet 1959-ben megszállta Kína, és elüldözte azokat a lámákat, vallási és politikai vezetőket, akik addig irányították az ország(rész) életét.
A jelenlegi dalai láma, Tenzin Gyatco a tizennegyedik a reinkarnációk sorában, egy tibeti faluban született, paraszti családban. Kétéves volt, amikor elismerték, hogy ő a XIII. dalai láma reinkarnációja, vagyis benne öltött újra testet elődje. Maga az elnevezés, Dalai Láma, azt jelenti, hogy a bölcsesség óceánja.
Tenzin Gyatco hatévesen kezdte a tanulást, és 25 esztendősen már a buddhista filozófia doktora lett a Geshe Lharampa fokozatot megszerezve. 1950-ben, 16 éves korában a dalai láma átvette Tibet irányítását, mint állam- és kormányfő.
Ez azonban már Tibet megszállása után következett be. Jogilag tehát az állam vezetője volt a dalai dáma, de aztán 1959-ben ezt is megunták a kínai kommunisták, élükön Mao bölcs vezérrel.
1959
A tibet.hu internetes oldal szerint 1959. március 10-én Lhaszában (Tibet fővárosában) hatalmas tömeg gyűlt össze, hogy tüntessen a kínai megszállás ellen. Egy héttel később provokátorok két gránátot dobnak a Dalai Láma palotájára, aki kíséretével együtt titokban, még aznap éjjel jakháton elindul Norbulingkából az indiai Asszam felé. Március 22-ére virradóra a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg teljes ellenőrzése alá vonja Lhaszát. 28-án feloszlatják a tibeti kormányt.
Március 29-én a X. Pancsen Láma táviratban felajánlja segítségét Mao Ce-tungnak a felkelés elcsendesítésére. Március 30-án Tendzin Gyatco és kísérői elérik a határt, közben a kínaiak kegyetlenül leverik a lázadást: a Dalai Láma nyári rezidenciája, a Norbulingka körül mintegy 87 ezer tibetit ölnek meg – a tibet.hu szerint. (Kínai hivatalos vélemény szerint Tibetet egyébként nem szállták meg, Tibet ugyanis Kína része.)
1960 óta a dalai láma tehát emigrációban él. Hiába fordult többször is az ENSZ-hez Tibet vallási és politikai vezetője, a világszervezet közismerten hatékony működése nyomán azóta is ugyanaz a helyzet: egyre-másra települnek be a népi kínaiak a hegyvidéki területekre, ahol komoly fejlesztések zajlanak, például nukleáris hulladéklerakókat is csinálnak Tibetben. A dalai láma azzal vigasztalódhat, hogy 1989-ben megkapta a Nobel-békedíjat.
