Egy sürgős vagy nemszeretem munka miatt kinek ne jutott volna még eszébe, hogy most kellene sztrájkolni? Jogilag a sztrájk fogalma nem egészen azt jelenti, amire ezt a szót a hétköznapokban használjuk. A sztrájkhoz való jog alkotmányos alapjogunk, és külön törvény szabályozza, hogy milyen feltételekkel lehet és szabad élni vele.
Mi lesz a sztrájkolóval?
Nem árt tudni, hogy a sztrájk miatt kiesett munkaidőre a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg.
A sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, amiatt a dolgozóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető, a jogszerű sztrájkban részt vevő dolgozót megilletik a munkaviszonyból eredő jogosultságok.
A sztrájk mint olyan
A munkavállalók csak és kizárólag gazdasági és szociális érdekeik biztosítása érdekében sztrájkolhatnak. Fontos tudni, hogy a sztrájkban való részvétel önkéntes. Senkit sem lehet kényszeríteni, hogy a sztrájkban részt vegyen, de ugyanakkor arra sem lehet kötelezni, hogy a sztrájktól távol maradjon, abban ne vegyen részt.
A sztrájk időtartama alatt a munkáltatóknak és a munkavállalóknak a együtt kell működniük, tilos azonban a sztrájkjoggal való visszaélés. A sztrájk ideje alatt az ellenérdekű felek további egyeztetést folytatnak a vitás kérdés rendezésére, illetve kötelesek gondoskodni a személy- és vagyonvédelemről.
Ki dönt, ha vita van?
A sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének megállapítását csak az kérheti, akinek a jogszerűség vagy a jogellenesség megállapításához jogi érdeke fűződik.
A kérelmet a kérelmező székhelye (lakhelye) szerint illetékes munkaügyi bírósághoz kell benyújtani. Ha a sztrájk jogszerűségének, jogellenességének megállapításánál több munkaügyi bíróság is érintett, (ha például a sztrájk több munkáltatót érint) a kérelem elbírálására a Fővárosi Munkaügyi Bíróság az illetékes.
A kérelemről a munkaügyi bíróság 5 napon belül nem peres eljárásban dönt. Amennyiben a munkaügyi bíróság szükségesnek találja, meghallgatja a feleket is. A munkaügyi bíróság határozata ellen van helye fellebbezésnek.
Mikor lehet, mikor nem?
Ha a munkavállalók és a munkaadók között vitás kérdésre kerül sor, és az egyeztető, legalább hét napig tartó megbeszélések nem vezetnek eredményre, vagy az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre, akkor jogszerűen tartható sztrájk. Ha a felek között a vitás kérdés rendezésére egyeztető eljárás kezdődik, az egyeztetés időtartama alatt is gyakorolható a sztrájk joga, de csupán egy alkalommal. További korlát, hogy az ilyen sztrájk időtartama nem haladhatja meg a két órát.
Ha a sztrájk az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy elemi kár elhárítását gátolná, akkor nincs helye. A lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatónál (mint például: a közforgalmú tömegközlekedés, távközlés, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szervek) csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Hogy mi minősül még elégséges szolgáltatásnak, azt a sztrájkot megelőző egyeztetésen állapítják meg a felek.
Nem gyakorolható a sztrájk joga az igazságszolgáltatási szerveknél, a fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál. Az államigazgatási szerveknél a kormány és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok szerint gyakorolható a sztrájk joga.
Mitől jogellenes?
Jogellenesnek minősül a sztrájk akkor, ha a dolgozók nem a gazdasági és szociális érdekeik biztosítása érdekében gyakorolják. Továbbá akkor is, ha a dolgozókat a sztrájkban való részvételre vagy attól való távolmaradásra kényszerítik. Természetesen akkor is jogellenes, ha a dolgozók Alkotmányba ütköző cél érdekében gyakorolják a sztrájkjogot.
Ha a munkáltató által hozott egyedi intézkedés vagy annak elmulasztása miatt, annak megváltoztatása érdekében a döntés bírósági hatáskörbe tartozik, akkor a munkavállalóknak a bírósághoz kell fordulniuk és nem a sztrájkjogukkal kell élniük. Ilyen esetben a sztrájk jogellenes.
Ha a munkáltatónál van érvényes és hatályos kollektív szerződés, akkor az abban rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében sztrájkolni nem jogszerű.
