Belföld

Jegybank és kormány – kéz a kézben

A gazdasági kabinet első ülését követően teljes az összhang a pénzügyminiszter, a jegybankelnök és a gazdasági miniszter között. A gazdaság az idén 3,5-4 százalékkal nőhet, az infláció a jegybanki cél felső határa körül alakul.

Idén a gazdaság átlagosan 3,5-4 százalékkal növekszik – mondta László Csaba pénzügyminiszter a gazdasági kabinet egyelőre szokásos heti ülését követő sajtótájékoztatón. A pénzügyminiszter szerint a recesszióból várhatóan a második félévben kilábaló világgazdaság kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy a ciklus végére 6 százalék körüli szinten bővüljön a magyar gazdaság éves szinten.

ÁPV Rt. – vitatott vezetőcsereAz Országgyűlés Költségvetési Bizottsága nem tudta meghallgatni az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) igazgatóságának elnökjelöltjét és vezérigazgatóját csütörtökön, mert a kormánypárti képviselők nem jelentek meg a testület ülésén. Mészáros Tamás elnökjelölt és Kamarás Miklós vezérigazgató levélben értesítette a bizottság elnökét, Varga Mihályt, hogy nem kíván az ülésen megjelenni. Keller László (MSZP) jogszerűtlennek nevezte az ÁPV Rt. jelölt és kinevezett vezetőjének bizottsági meghallgatására irányuló kezdeményezést, míg az ellenzék amiatt fejezte ki aggályát, hogy az új kormány “törvénytelenséggel kezdi meg működését”. A bizottsági elnök példaként említette, hogy az ÁPV Rt. kinevezett igazgatósági tagjainak nemzetbiztonsági átvilágítása még nem történt meg, és az egyik tag, Terták Elemér nem mondott le a PM-ben betöltött pozíciójáról. Varga arra is szeretett volna választ kapni, hogy mikor került sor arra a kormányülésre, amelyen az ÁPV Rt.-t érintő határozat megszületett, mivel a határozatban szereplő napon, május 28-án Medgyesy Péter Rómában tartózkodott. Keller László szerint a kinevezett vezérigazgató meghallgatását nem teszi kötelezővé jogszabály.

Egyetértés a fő kérdésekben

László Csaba szerint tartható az Magyar Nemzeti Bank (MNB) által meghatározott idei inflációs cél. Eszerint a decemberi 12 havi infláció 5,5 százalékon várható. A 2003-as célkitűzés azonban – mint ezt korábban is elmondta – hordoz némi kockázatot.

Járai Zsigmond, a jegybank elnöke kifejtette: az MNB egyetért a fő gazdaságpolitikai célkitűzésekkel. Járai az alapvető célkitűzések között az európai uniós csatlakozást, a monetáris unióhoz való csatlakozás feltételeinek megteremtését (a csatlakozás időpontját a felek 2007-re teszik), valamint a maastrichti kritériumok teljesítését említette.

Veszélyesen magas hiány

A jegybankelnök elfogadja, hogy egyszerre megvalósulhat a gazdaság növekedése és az infláció csökkenése, így a következő években a jegybank csökkenheti irányadó kamatát. Kockázatosnak nevezte ugyanakkor az államháztartási hiány 2002-es növekedését, illetve az előreláthatóan magas 2003-as deficitet.

Arról, hogy a PM mivel kívánja fedezni az előző kormány örökségeként kialakult 172 milliárdos hiányt, nem tudott konkrétumokkal szolgálni László Csaba. Mint elmondta: az egyenleget még nem ismeri pontosan a tárca.

Rövidesen kész az új gazdaságpolitikai program

A sajtótájékoztatón a kabinet bejelentette, hogy másfél hónapon belül új gazdaságpolitikai stratégiát dolgoznak ki. A gazdasági miniszter, Csillag István a jövedelempolitikával kapcsolatban elmondta: egyetértés van a kabinet többi tagjával abban, hogy csökkenteni kell a különbséget a közszolgálati, valamint a versenyszféra bérei között (ez főleg a legnagyobb létszámú közszolgálati csoportokra, a pedagógusokra és az egészségügyi dolgozókra vonatkozik).

Csillag szerint a kormány olyan megállapodásra törekszik az érdekegyeztetésben, amely hosszú távon garantálja az “óvatos jövedelempolitika” (László Csaba) érvényesülését, s ez kulcsszerepet játszhat 2003-ban az inflációs célok teljesülésében.

László Csaba fontosnak nevezte a megtakarítások növelését, amely a megfelelő adópolitika mellett a magánnyugdíj-pénztári befizetések 8 százalékra növelésében ölt majd testet. Ez 2003. január 1-jétől lép életbe.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik