A Róma melletti Pratica di Mare katonai támaszponton a megjelent húsz állam- és kormányfő felszólalása után aláírták az új együttműködést meghirdető Római Nyilatkozatot és a NATO-Orosz Tanács működésének szabályait rögzítő okiratokat. Az aláírást követő beszédében Putyin és tolmácsa némi zavart okozott; Putyin azt javasolta, hogy a NATO brüsszeli székhelye kapja meg a Tanácsok Háza új elnevezést. Mivel a szinkrontolmács meghagyta az orosz elnök által használt szót, így a többen azt hallották, hogy Putyin a Szovjetek Háza névre akarja átkeresztelni a brüsszeli központot. A dermedt csendet – a javaslat tréfának nyilvánításával – Lord Robertson NATO-főtitkár törte meg, kisebb derültséget okozva a megjelentek körében. De mi is történt valójában?
A dokumentum aláírása teljesen új alapokra helyezi Oroszország és a NATO kapcsolatát, végleg és formálisan is maguk mögött hagyva a hidegháború időszakát. “Két korábbi ellenség most mint hivatalos partner kötött szövetséget” – mondta beszédében George W. Bush amerikai elnök. A tagországok szerint az új ellenség már nem egy állam, hanem a terrorizmus.
Oroszország az egyezmény szerint a jövőben a NATO-tagországokkal egyenrangú partnerként vesz részt a terrorizmus elleni harccal kapcsolatos döntésekben, és hasonló szerepet szánnak neki a helyi konfliktusok kezelésével, valamint a tömegpusztító fegyverek korlátozásával kapcsolatos vitákban is. Oroszország ugyanakkor nem vétózhatja meg a 19 tagállam által meghozott döntéseket, így az új tagállamok felvételének ügyébe sem szólhat bele.
Incidens a helyszínenA NATO csúcsot kisebb incidens zavarta meg. A déli órákban riadót rendeltek el az olasz légtérben, amikor a Pratica di Mare légibázison emlékfotóra álltak össze a megjelent állam- és kormányfők. A riadót a szudáni légitársaság Kairó-Párizs menetrend szerinti járata miatt rendelték el, a gép ugyanis nem felelt a római repülőtér irányítótornyának jelzésére. A rendkívüli biztonsági előírások miatt a gyanús jelre az olasz légierő több gépe a magasba emelkedett, hogy elfogja az ismeretlen gépet. Két Tornado tipusú vadászgép fogta körül a szudáni Airbust, amelyről hamarosan kiderült, hogy rádiójának átmeneti üzemzavara miatt nem tudott Rómának válaszolni. A találkozónak otthont adó tengerparti támaszpontot egyébként légvédelmi ütegek egész sora védte egy esetleges légicsapástól. A keddi ülés alatt akcióba lépett két olasz Tornado-gép folyamatosan a helyszín fölött tartózkodott. A helyszínt továbbá Spada és Hawk típusú rakétákkal védték, egy, a Pirreli-toronyba fúródotthoz hasonló kisrepülő ellen a légierő HH3F típusú helikopterei és MB típusú taktikai könnyűvadászgépei álltak készen, amelyek 30 milliméteres kis ágyúkat hordoznak. Ezzel párhuzamosan F104-es elfogó vadászgépek álltak bevetésre készen a Ciampino repülőtér kifutópályáján, akárcsak a közeli Latinában és Grossetóban. Az öt óráig tartó értekezlet helyszínének a környékén 15 ezer rendőr teljesített szolgálatot.
Közös ellenség
Az Oroszország és az atlanti szövetség közötti újfajta együttműködés kiváltó oka a tavaly szeptemberi USA elleni terrortámadás volt. Oroszország akkor a terrorizmus elleni harcban való együttműködéséről biztosította az USA-t.
Bush szerint a támadás nyilvánvalóvá tette, hogy a terrorakciók minden államot, köztük Oroszországot is fenyegetik, márpedig az ilyen veszélyeket csakis a hatékony együttműködés semlegesítheti. Putyin ezzel kapcsolatban a május 9-ei dagesztáni merényletre hívta fel a jelenlévők figyelmét, amelyben 41 ember vesztette életét, és amelynek elkövetésével Oroszország iszlám szélsőségeseket vádol.
Szkeptikus sajtóvisszhang
Az orosz média az egyezményre igen szkeptikus hangon reagált. A Gazeta internetes honlapja “Oroszország kapitulált a NATO előtt” címmel közölt írást, a moszkvai Komszomolec az “agresszorok blokkjához” való csatlakozásról szólt.
Az orosz lakosság egyébként igen megosztott abban a kérdésben, hogy a NATO felé történő első komolyabb lépés milyen hatással lehet Oroszország biztonságára nézve. A ROMIR közvéleménykutató által végzett felmérés szerint az oroszok 32 százaléka gondolja úgy, hogy az egyezmény pozitív hatással lesz az ország biztonságára, míg 24,5 százalékuk éppen az ellenkező oldalon áll. Ők úgy vélik, hogy ország biztonságát veszélyezteti a Római-egyezmény aláírása.
Medgyessy-Putyin találkozóMedgyessy Péter magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök a keddi csúcstalálkozón kétoldalú megbeszélésen megállapodtak, hogy a jövőben megpróbálják felélénkíteni a két ország utóbbi időben lanyhulásnak indult kapcsolatrendszerét. A magyar miniszterelnök még ebben az évben Moszkvába látogat. Medgyessy Péter miniszterelnök a csúcson elmondott beszédében hangsúlyozta: Magyarország hozzá akar járulni ahhoz, hogy az atlanti szövetség erős és hatékony maradjon, ami pedig a NATO és Oroszország között született megállapodást illeti, az elősegíti a partneri kapcsolatok szorosabbra fűzését Nyugat- és Kelet-Európa, illetve Oroszország között.
Az Egyesült Államokban az álláspontok megoszlanak a tekintetben, hogy a NATO átalakulása – egyes vélemények szerint hígulása – milyen eredményekkel járhat. A Wall Street Journal (WSJ) cikkírója szerint a jelenlegi helyzetben az Egyesült Államok kénytelen egyedül cselekedni katonailag. Így volt ez Szerbia esetében csakúgy (akkor az európai országok nem járultak hozzá Szerbia bombázásához, Oroszország kimondottan ellenezte azt), mint most Afganisztánnál – írja a lap.
A cikk írója szerint Amerikának nincs is más választása, mert “a brit és a francia hadsereg kivételével az európai hadseregek nagyrészt a csatatérre sem képesek eljutni, vagy ha már eljutottak, képtelenek kommunikálni az amerikaiakkal”. Amerikában ezért vetik fel sokan a NATO létjogosultságának a kérdését, mert a szövetség nem töltheti be hivatását, ha egyetlen szövetséges hordja a legtöbb terhet.
A mérföldkőnek számító egyezménnyel kapcsolatban a CNN online kiadása is ezt a kérdést intézi az olvasókhoz (Hatékony marad-e a NATO ezután?). A reprezentívnak nem mondható felmérésbe, e cikk írásának időpontjában a szavazók 67 százaléka gondolta úgy, hogy a NATO az egyezmény aláírása után is fontos szerepet játszik.
Putyin taktikája
A WSJ egy másik cikkben arra hívta fel a figyelmet, hogy Putyin elnök gyenge lapokkal ugyan, de ügyesen kártyázik. Néhány nemzetközi kérdésben – utal a cikk írója többek között a mostani megállapodásra – együttműködik Amerikával és Európával, amennyiben ezért gazdasági és politikai jutalmakat remélhet, ugyanakkor utóvéd manővereket folytat azért, hogy visszanyerje az ellenőrzést az egykori Szovjetunió birodalma felett. A balti országokról már letett, ám szívósan küzd befolyása visszaszerzéséért a bizonytalan jövőjű 50 milliós Ukrajna, továbbá Fehéroroszország, Moldova, a kaukázusi kis országok, valamint Közép-Ázsia felett – írja a lap.
Míg a NATO külügyminiszterei Reykjavikban a múlt héten elhatározták a NATO-orosz tanács létrehozását, szinte észre sem vették, hogy Putyin jól kiszámítottan ugyanezen a napon jelentette be a Kollektív Biztonsági Szervezet megalakítását. Az oroszok ezzel összetákolták a Varsói Szerződés utódjaként saját keleti szervezetüket, amelynek lesz egy nyugati, egy keleti és egy déli szárnya. A benne résztvevők a fehérorosz Lukasenko elnök kivételével vonakodnak ugyan, de az orosz nyomás még hat – áűllítja a szemleíró.
Putyin azóta már nagy légi és haditengerészeti gyakorlatot is hirdetett a Kaszpi-tengeren. Ha a nyugatiak továbbra sem figyelnek oda – fejezte be eszmefuttatását a cikk írója – Oroszország már nem szimpla országként vesz majd részt a NATO-orosz tanács ülésein, hanem egy vonakodó partnerekből álló politikai-katonai tömb önjelölt vezéreként.
