A XX.század kezdetén a villamosipar gyökeresen megváltoztatta az emberek életszínvonalát, és ebben a forradalmi átalakulásban 
Magyarország Dérynek, Bláthynak, Zipernopwskynak vagy Kandónak köszönhetően a nemzetközi élmezőnyben haladt. Száz évvel később a cél, hogy hazánk az információs, tudásalapú társadalom kiépítésében töltsön be vezető szerepet – kezdte beszédét az újonnan alakuló Informatikai és Hírközlési Minisztérium miniszterjelöltje, az SZDSZ-es Kovács Kálmán a parlament informatikai bizottsága előtt.
Kovács Kálmán pályája1957-ben született
Tanulmányai:
• 1977-1982.: gépészmérnöki diploma, BME Gépészmérnöki Kar
• 1988-1995.: MTA Matematikai Kutató Intézet
Munkahelyek:
• 1982-1986: tervező, Vegyiműveket Tervező Vállalat, Elektronikai Főosztály
• 1994-1998: államtitkár, Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium
• 1995-1998: Nemzeti Informatikai Stratégia Bizottság tagja
• 1986- tól főállású oktató, Budapesti Műszaki Egyetem Matematika Intézet
• 1998- tól országgyűlési képviselő, Gazdasági Bizottság alelnöke, Interparlamentáris Unió Magyar- Horvát Tagozatának tagja, Infrastruktúra-fejlesztési Albizottság tagja
Családi állapot:
• Nős, felesége középiskolai matematikatanár.
• Négy gyermekük van.
Nemes célok
A miniszterjelölt bevezetőjében elmondta, hogy míg fokozatosan növekszik azok száma, akik számára a digitális technika a mindennapi élet szerves része, a társadalom jelentős részében ez a kérdés nem exponált, az ő hétköznapjaiktól az internet távol eső terület. Egyre mélyebb digitális árok keletkezik a társadalom egyes szférái között, a legnagyobb kihívás az árok betemetése, a terület folytonosságának megteremtése – hangsúlyozta a mérnök-matematikus végzettségű Kovács, aki egyébként korábban a Műszaki Egyetemen analízist is tanított.
Míg korábban az Európai Uniós csatlakozás volt az elsődleges cél, most az információs társadalom kiépítése kell hogy azzá váljon a parlamenti pártok, illetve a progresszív szakmai és civil erők számára – hangsúlyozta Kovács. A miniszterjelölt ezért szeretne olyan határozati javaslatot elfogadtatni a parlamenttel, amely szerint a döntéshozók minden kérdésben az információs társadalom alapelveit szem előtt tartva hozzák meg döntéseiket.
Kevés konkrétum, halovány körvonalak
Kovács kevés konkrétumot árult el terveiből, ám az kiderült, hogy a múlt év végén elfogadott Egységes Hírközlési Törvénnyel elégedetlen, mivel az nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A távközlési piac nyitása nem hozott új szereplőket, nem alakult ki hatékony verseny, nem lettek olcsóbbak a tarifák.
A miniszterjelölt szerint olyan jogszabályi változtatásokra van szükség, amely piacélénkítést eredményez. Példaként a piacra lépő új szereplővel szembeni pozitív diszkriminációt említette, mint lehetséges piacélénkítési eszközt. Jogszabályt módosítana a díjmegosztás kérdésében, oly módon, hogy az hatásosabban kényszerítse a távközlési szolgáltatót az internetszolgáltatókkal referenciaszerződés megkötésére.
Kovács az elektronikus aláírás széleskörű elterjesztésének híve, és kiderült az is, hogy a közösségi internet fejlesztését a a Teleház, Intelligens Régió, Sulinet programok keretében képzeli. (A Teleház és az Intelligens Régió programokat 1997-ben a Lotz Károly vezette Hírközlési, Vízügyi és Közlekedési Minisztérium hirdette meg, amelynek akkor politikai államtitkára Kovács Kálmán.)
Kétfejű vezetés az informatikában?
Nem tiszta egyelőre, milyen jogköröket is gyakorol majd pontosan az új minisztérium, hisz a területtel a tárcán kívül foglalkozik majd az Oktatási és a Belügyminisztérium is. A kormányzati informatika pedig elméletben a Miniszterelnöki Hivatalon belüli kormánybiztosság feladata lenne.
A bizottság 6 igen szavazat és 5 tartózkodás mellett támogatta a miniszterjelölt kinevezését. Rogán Antal, a bizottság Fideszes elnöke elmondta, hogy Kovács személyét akár támogatandónak is tartja, ám a terület széttagolása és a pontos hatáskörök tisztázatlansága miatt olyan széknek tűnik számukra a minisztérium, amelynek mintha máris kirúgták volna fél lábát.
