A többéves szakmai munka után a közgyűlési előterjesztés előtti utolsó fázisba érkezett Budapest városfejlesztési koncepciója (Bvk). Lezárult a kerületeknek, főhatóságoknak, gazdasági, társadalmi és civil szervezeteknek hivatalos egyeztetésre elküldött anyaghoz kapcsolódó szakmai vitafórum-sorozat is. Az április közepéig beérkező észrevételek alapján módosítandó koncepciót előreláthatólag még ezen a nyáron tárgyalja és jóváhagyja a Fővárosi Közgyűlés.
A Bvk egy nagy távlatú, harminc-negyven éves jövőképet, valamint egy ezen alapuló tizenöt éves fejlesztési stratégiát vázol fel. Az anyag a budapesti térség hosszabb távú fejlődésének alapkérdéseire ad választ: Milyen szerepet tölthet be a főváros és környéke az átalakuló Európában, a régiók kiéleződő versenyében? Milyen irányú fejlesztési pályával állhatja meg a helyét a szabad telephelyválasztáson alapuló gazdasági versenyben, hogy vonzerőt gyakorolhasson a munkahelyeket, a lakosság megélhetését biztosító gazdasági szervezetek számára? Hogyan lehet emellett a meglévő kulturális és oktatási központ szerepet tovább erősíteni? Mit kell tenni azért, hogy ez a hely otthonos, lakható, szeretett környezete lehessen Budapest és a környék minden polgárának? Hogyan lehet a kívánt irányba terelni a térségen belüli folyamatokat, lassítani a szuburbanizációt, a város sok negatív hatással járó szétterülését, elkerülni egyes területek végleges leszakadását, társadalmi-szociális lesüllyedését?
Akcióterületek
Nagyobb fejlesztési területek és programok•az észak-budai térség – az Aranyhegytől a volt gázgyári területig
•Újpest térsége – a Körvasúti körút első szakaszának környezete
•Csepel és a dél-budapesti fejlesztési térség
•Etele tér-Kelenföldi pályaudvar intermodális csomópont
•Moszkva tér
•Móricz Zsigmond körtér
•Kispest központ
•Kőbánya, Fehér úti dűlő
•a Ferihegyi repülőtér, mint makroszintű intermodális és logisztikai térség
•technológiai park, tudáscentrum Budapesten
•józsefvárosi alternatív kulturális centrum: Etnonegyed projekt
•logisztikai térség az M0-s mentén, nagyrészt a városhatáron túl
•Kőbányai út és környéke: rozsdaövezeti mintaprojekt
•a Hungária körút tehermentesítése
•az aquincumi híd és kapcsolatai
A belváros rehabilitációja és a Duna-menti területek minőségi fejlesztése mellett a koncepció az átmeneti zónát helyezi előtérbe a jövőbeli fejlesztések szempontjából, mint a városszéli területek méltó alternatíváját. A jelentős közlekedésfejlesztési javaslatok (Körvasútsori körút, intermodális csomópontok a zónában) várhatóan az ingatlanfejlesztők szemében is kelendővé teszik a térséget.
Az északi átmeneti zóna területi fejlesztései a Duna-menti területekhez kapcsolódnak, és az Aquincumi híd meglétére alapoznak. A közlekedésben kétségtelenül kulcsszerepre igényt tartó híd egyben a térségi ingatlanok felértékelődésének is egyik katalizátora lehet. Az észak-budai akcióterület a Mocsáros-dűlő lakó és intézményi célú fejlesztését, és az óbudai ipari-vállalkozási park továbbgondolását célozza. Az észak-pesti, újpesti akcióterület főbb ingatlanfejlesztési lehetőségei a Duna és a Váci út közti területen, az újpesti városközpontban, valamint Rákos-rendező pályaudvar és annak vasúti területeiben rejlenek.
A déli átmeneti zóna és Duna kapcsolat középpontjában a Csepel-sziget északi részének fejlesztése áll. A múlt év végén értékelt tervpályázat két nyertes terve alapján a főváros a szabályozási keretterv módosítását végzi. A szigetcsúcson park, a gerincút mentén intenzív intézményi, míg a további területen lakóövezeti fejlesztések kapnak teret. A magasépületek régóta húzódó kérdésében még nem született döntés.
Az átmeneti zóna régi iparterületei, a “rozsdaövezet” kiemelt mintaprojektje a Kőbányai út és környéke. A megszűnő Józsefvárosi pályaudvar újrahasznosítása, a Ganz terület restrukturálása, a Népliget vonzóvá tétele, az Orczy tér és Mázsa tér csomópontjainak fejlesztése és a környező területek rehabilitációja szerepelnek az akcióprogramban.
| Az észak-budai térség – az Aranyhegytõl a volt Gázgyári területig |
Kõbányai út és környéke – rozsdaövezeti mintaprojekt |
Szerepvállalás
A koncepció a fő stratégiai célok és programok meghatározásánál a főváros kompetenciáját is definiálja. Nem csupán azt, hogy milyen fontos a program Budapestnek, hanem azt is, hogy mennyire igényel a program megvalósulása fővárosi részvételt. A közösségi (ezen belül az állami, városi és kerületi), továbbá a magánszektor szerepvállalásáról a Bvk közgyűlési elfogadását követően, az alapelvek rögzítése után kezdődhetnek meg a tárgyalások.
(A városfejlesztési koncepció teljes egészében a http://www.budapest.hu/2002/varos/varosfejlkonc.html címen érhető el.)
