Hermant a Pharming Group NV, leideni biotech cég hozta világra, azzal a céllal, hogy egy emberi gént ültessenek belé. Az embrió-korban beültetett gén nőnemű utódaiban egy emberi tejfehérjét, laktoferrint termel. A laktoferrin olyan vasban gazdag fehérje, amely képes elpusztítani a kórokozó bacilusokat, és megvéd a fertőzésektől. Hermannak a kísérlet során 55 utódja született.
A Pharming Group azt tapasztalta, hogy Herman lányai tejében a laktoferin csak kis mennyiségben fordult elő, kivonása pedig olyan költséges volt, hogy kereskedelmi célú előállítása nem érte volna meg.
Újabb kísérletek bizonyították, hogy más állatfajok génjeinek beültetése nagyobb laktoferin termelést eredményez, ám ennek kivonására és nagy mennyiségben történő árusítására még valószínűleg évekig kell várni.
Hermant nyugtatja a rapzene
Bár Hollandiában az egészségügyi előírások szerint a kísérletek végeztével a genetikailag módosított állatokat vágóhídra kell küldeni, – így járt Herman 55 utódja is -, a holland közvélemény oly élénken tiltakozott a híres bika levágása ellen, hogy a parlament kivételt tett.
1994 óta Herman egy farmon pihent luxus körülmények között: 43 négyzetméteres istállójában egész nap egy rap zenét játszó rádió csatornát hallgatott, amely gondozója szerint kifejezett nyugtató hatással volt rá. Ugyanezen a farmon élnek a világ első klónozott tehenei, Holly és Belle is.
A nyugodt napokat a Pharming Group NV pénzügyi nehézségei szakították félbe: a tavaly nyáron csődeljárást kérő cég úgy döntött, nem finanszírozza tovább a világhírű állatot.
Egy biotech kiállítás csillagaként folytatja pályáját
A koros szarvasmarha a Leideni természettudományi múzeumban, egy állandó bitech kiállítás részeként folytatja pályafutását. A hollandok üdvöskéje halála után kitömve, preparátumként szerepel tovább.
Ugyanerre a sorsra jutott Holly és Belle is. Átszállításukat, fenntartásukat illetve gondozójuk bérét a Nedap NV technológiai cég és a Yarden biztosító vállalták magukra.
