Semmi okuk az elkeseredésre a Harvard vezetőinek, öt év alatt megduplázódott az egyetem vagyona, most éppen 18,3 milliárd dollár. Kétszer olyan jól állnak, mint nagy vetélytársuk, a Yale.
Az itt végzett diákok továbbra is kiemelkedően teljesítenek, magas posztokba repíti őket a tudásuk és az elsőosztályú ajánlólevél, ezzel is öregbítve a Harvard jó hírét. Aggodalomra semmi sem ad okot, Larry Summers, az új rektor mégis változásokat sürget.
Larry SummersA 47 éves Larry Summers tavaly június óta a Harvard rektora. Ő maga is a Harvardon végzett. Közgazdasági berkekben csodagyereknek számított. Diplomája után szerepet vállalt a politikában, jelentős közéleti pozíciókat töltött be. Dinamikus, ellentmondást nem tűrő személyiségnek ismerik, bár ma már diplomatikusabb, mint régen.
Az elitképzés kötelez
A Harvardnak, a világ egyik legjobb felsőoktatási intézményének folyamatosan lépést kell tartania a változó körülményekkel. Summers, aki tavaly vette át a Harvard irányítását, elsődleges céljának tekinti, hogy életképes és a való világra felkészült diplomások kerüljenek ki a padokból. Az oktatásnak meg kell felelnie a munkaerőpiac elvárásainak. Az elitképző Harvard végzőseinek a legmagasabb követelményeket is könnyedén kell teljesíteniük.
A globalizácó és a technológiai fejlődés új irányokat szab az oktatásnak, amelyeket minél hamarabb be kell építeni a képzés rendszerébe. Summers szerint az interdiszciplináris szemléletet kell követniük az egyetemen oktató professzoroknak. Az innen kikerülő elitnek valószínűleg több területre kiterjedő, komplex problémákat kell majd megoldania, multikurturális környezetben. Elengedhetetlen az átfogó tudás megszerzése.
Természetesen nem lehet minden szakterületen specialistákat nevelni, a harvardos sem szupermen. De a jogi, a politikai és a gazdasági területek alapos ismerete nélkül nincs elitképzés. A tudásalapú társadalom hátországában pedig szédületes technológiai fejlődés. Egy vezetőnek csaknem tökéletesen jártasnak kell lennie a számítógépes ismeretekben. Nemcsak alapprogramokat kell ismernie. A számítógép adta lehetőségeket ki kell tudnia aknázni a magas minőségű munka érdekében.
Summers a magas elvárások ellenére nem akar kockafejűeket nevelni. Nem ragaszkodik a vaskalapos oktatási szokásokhoz. A diákoknak praktikus és életszagú tudást is kell kapniuk. Egy Harvardon tanító professzort megdicsért, mivel egy rap-CD órai lejátszásával mutatta be az afro-amerikai kultúrát. A bevált módszerek nem feltétlenül felelnek meg a változó világ igényeinek. Merni és tudni kell újítani a vezető szerep megtartásához.
Mit tervez a rektor?•Az egyetemi képzés javítása. Szigorúbb osztályzási rendszer, külföldi tanulmányok és szorosabb diák-tanár együttműködés elősegítése által.
•A Harvard nemzeti oktatási politika kialakításában vállalt szerepének megújítása.
•Második Szilikon-völgy létrehozása, ami a biotechnikában jeleskedik.
•Új campus építése.
Gyanús sikerek
Tavaly a diákok fele kapta meg az ott legjobbnak számító “A” minősítést. Az idősebbek 90 százaléka pedig kitüntetéssel végzett. Summers szerint a jó eredmények ilyen magas hányada nem feltétlenül jó. Nem motivál, és nem biztos, hogy valós teljesítményt tükröz. Elsődleges céljai között szerepel az értékelési rendszer szigorúbbá tétele.
Konkrét tervei között szerepel még a diákok ösztönzése, támogatása, hogy külföldi egyetemeken tanuljanak. Emellett elengedhetetlennek tartja, hogy a tanárok több időt szánjanak diákjaikra, hogy gyakoribb és személyesebb találkozók során sorosabb együttműködés alakuljon ki köztük.
Távolabbra mutató tervei sem szerényebbek, mint az biotechnikában élen járó új Szilikon-völgy létrehozása. Erősíteni akarja az élettel kapcsolatos tudományok (orvosi, gyógyszerészeti tanulmányok) oktatását.
Az egyetem területét is ki szeretné terjeszteni. A Harvard nemrég megvásárolta a Harvard Business Schoollal szomszédos 40 hektáros területet, ahol új campust építtetnének fel. Az ötlet nem mindenkinek tetszik.
A Harvard jogi professzorai szerint a létrejövő új központot leginkább valamilyen tudományos Szibériához lehet hasonlítani. Summers szerint viszont több évszázadra szóló történelmi lehetőség kínálkozik most az egyetem számára.
Summers szeretné, hogy a Harvard, mint a legjobb egyetemek egyike, részt vállaljon az amerikai oktatási politika kialakításában is, aktív szerepet betöltve az oktatási reform kidolgozásában. Az ötvenes években a Harvard már bizonyította nemzeti irányadó szerepét a politikában. Summers szemei előtt ez a példa lebeg.
Visszafogott lelkesedés
Summers dinamizmusa nem mindenki számára megnyerő. Tavaly június óta többet tett, mint évekig hivatalukban levő elődei. Ez a tempó kicsit gyors az egyetem egyes professzorainak. Különösen azért, mert egy ilyen erős karakterű rektor automatikusan a centralizált hatalom érzetét kelti.
A Harvardon évtizedek óta nagy hatásköri szabadságot élvezhetett a tizenkét dékán. Az egyes karok önálló, saját stratégiai fejlesztéseket vihettek végbe. Függetlenségük anyagilag is jelentős. Az egyetem egyes karjainak nagyobb a jövedelmük, míg másoknak szerényebb költségvetéssel kell beérniük. A teljes vagyonból 2 milliárd az orvosi, 1,3 milliárd dollár pedig a business schoolt illeti. A Harvard College körülbelül 8 milliárdból gazdálkodhat.
