Kívül maradtakA briteken kívül az Európai Unió országai közül Svédország és Dánia szintén visszautasította az euró januári bevezetését, bár mindkét állam hangoztatja, hogy nem végleges döntésről van szó. Göran Persson svéd kormányfő azt tűzte ki célul, hogy a népszavazást a kérdésről valamikor a 2002. szeptemberi választások után, de a négy évvel későbbi következő választások előtt tartják meg. A Gallup legutóbbi felmérése szerint a svédek 51 százaléka szeretné, ha a svéd koronát a valutaunió közös pénze váltaná fel. Dániában egy gazdasági lap felmérése szerint a lakosság 57 százaléka támogatja a dán korona euróra cserélését, bár Per Stig Möller külügyminiszter decemberben elég homályosan fogalmazott: “Egyszer majd mi is bevezetjük az eurót, amikor már nagyon kényelmetlen lesz kívül maradni az euróhasználók körén.”
A képlet egyszerű. Az euró bevezetését három lépésnek kell megelőznie: Először Gordon Brown pénzügyminiszternek kell megvizsgálnia gazdasági feltételek teljesülését, hogy egyfelől a brit gazdaság és gazdasági ciklus hasonulása az euróövezetéhez megfelelő-e, másfelől: hogy a csatlakozás ne ártson a sajátos brit érdekeknek, mindenekelőtt a londoni City világméretű pénzügyi és tőzsdeközpont szerepének.
Ezt követően körülbelül négy hónapra van szükség ahhoz, hogy kiírják a kérdésben a népszavazást, majd ha ez pozitív eredménnyel zárul, körülbelül két és fél év felkészülés után jöhet az átállás. A végeredmény pedig: a pénzügyminiszteri vizsgálatot követően körülbelül 3 évre van szükség, hogy a ” jó öreg fontot” felváltsa a közös európai valuta.
Verseny az idővel
Mindezek fényében különösen figyelemre méltó Peter Hain Európa-ügyi miniszter Le Figaronak adott nyilatkozata, miszerint már idén ősszel be lehetne fejezni a pénzügyminiszteri vizsgálatot. Ebben az esetben 2003 elején megtarthatnák a népszavazást. Ez pedig azt jelenti, hogy még a 2005-ös parlamenti választások előtt végbemehet a csatlakozás.
Olvassa elkorábbi írásainkat:
•Bye, bye frank!
•Mire elég egy euró?
•A “történelmi váltás” jót tett az eurónak
Eddig az volt az általános politikai közhit a szigetországban, hogy ebben a parlamenti ciklusban aligha kerülhet sor a népszavazásra. A kormány is csupán 2003. júniusát jelölte meg mint a feltételek teljesülését feltérképező vizsgálat lehető legkorábbi határidejét.
Ehhez mérten komoly visszhangot váltott ki Peter Hain nyilatkozata. Még ha rögtön hozzátette is, hogy a kérdésben nem ismeri a pénzügyminiszter időzítéssel kapcsolatos terveit. A brit lapok egyelőre nem kaptak jelzést Gordon Brown pénzügyminisztertől.
Meggyőzési kampány
A nyilatkozat annak az országjáró kampánynak a kezdete, amelynek célja, hogy meggyőzze a választókat a pénzügyi csatlakozás előnyeiről. Van még mit tennie. A legutóbbi közvéleménykutatások szerint csak a britek 42 százaléka támogatja az euró átvételét. Kétharmaduk szerint ez 2005-re mégis megtörténik.
Persze az euró ellenzői sem figyelik némán a kormányszintű kampányt. Azt hangoztatják, hogy inkább az állami feladatok megfelelő ellátására kellene koncentrálni ahelyett, hogy ilyen kirándulásra vesztegetnék az időt és az adófizetők pénzét.
Nem keltett riadalmat
Az elvileg európárti kormányfő, Tony Blair novemberben és december végén két ízben is szenvedélyes hangú nyilatkozatban tett hitet az euróövezethez való csatlakozás mellett, és ez akkor gyengítette a fontot. Ezzel szemben Peter Hain szerdai bejelentése nem lökte ismét meredek lejtőre a brit valutát.
