Nem is olyan régen kaptunk egy Mosonmagyaróvár melletti kis faluba szóló 120 ezer forintos megrendelést – meséli Pethő Gábor, a kilenc internetes áruházat üzemeltető Web Services Hungary marketingigazgatója. A futár nagy megdöbbenésére azonban nem egy fiatal, diplomás úriember rendelt valami nagy értékű műszaki cikket, hanem egy nénike vette át a mindenféle alapélelmiszert és egyéb, a háztartáshoz szükséges termékeket tartalmazó csomagot.
“A falu lakói összevesztek a meglehetősen drága helyi szatócsbolttal, és mivel a néni unokája egy pályázaton számítógépet és internetkapcsolatot nyert, többen összeálltak, és tőlünk szerezték be a szükséges árukat” – mutat rá Pethő a példával, hogy messze már az az időszak, amikor csak a fiatal, városi értelmiség vásárolt az internet segítségével.
Definíciós problémák
A hazai e-boltok száma is dinamikusan növekszik az utóbbi esztendőkben, ám azt nehéz megmondani, hogy hány internetes áruház is van ma a piacon. Ennek részben értelmezési okai vannak. Kovács Gabriella, a Dotkom Internet Consulting tanácsadója szerint az online áruház definícióját valahogy úgy lehetne megadni, mint ahol “számítógépes hálózaton megy végbe az áruk tranzakciója”.
Vén Márton, az itthon is igen népszerű Store Wizard áruházrendszert kifejlesztő Erba Kft. marketingigazgatója nem sorolná az internetes áruházak kategóriába azokat a szájtokat, ahol csak e-mailes megrendelésre van lehetőség. “Adatbázis alapú, bevásárlókosaras rendszer” – foglalja össze tömören, mit is gondol az igazi internetes áruházról. Ilyen szerinte ma Magyarországon 150-200 lehet. Ezekből azonban sok a főleg vidéken bejegyzett bolt, amely meglehetôsen összevissza (hol igen, hol nem) működik, így az igazán komoly áruházak száma csupán 30 körül lehet.
Lelkes, meggondolatlan vállalkozók
Az online vásárlásnak Pethő szerint alapvetően négy fő előnye van: kedvezőbb ár (a gyakran kényszerű akciók miatt), kényelem (ha pontos a házhozszállítás), nagyobb választék, és persze a dolog divat jellegét sem szabad elhanyagolni. A hazai piacon mégsem tudnak maradéktalanul érvényesülni ezek a szempontok.
“Ha valaki jól szolgáltat, az piacot teremt másoknak is, de lelkes, meggondolatlan vállalkozások, amelyek nem fordítanak figyelmet a szolgáltatásuk színvonalára és olyat ígérnek, amit nem tudnak megtartani, több évre elriasztják az internetes vásárlással próbálkozó vevőket” – véli a Web Services marketingigazgatója.
Hiába növekszik a hazai internetezők tábora, és hiába bújnak ki napról napra új internetes boltok szinte a föld alól, valami még mindig nincs rendben ezzel az ágazattal. Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy valós forgalmi adatokat szinte lehetetlen szerezni a piaci szereplőkről, így az sem tudható teljes bizonyossággal, hogy a kiskereskedelmi eladásokon belül hány százalékos részesedést hasítanak ki maguknak az internetes áruházak.
Valós forgalmi adatok hiányában
A GKI eNET Kft. például a teljes hazai kiskereskedelmi forgalom (a KSH szerint tavaly 4822 milliárd forint) 0,02 százalékára, azaz körülbelül 1,1 milliárdra teszi azt, ami az interneten folyt. “Negyedéves felmérésünk során közel 30 ezer vállalatnak küldjük ki a kérdőívünket, és ennek alapján kapjuk meg az online forgalmi adatokat” – avat be a módszertani rejtelmekbe Szabó László, a GKI internettel foglalkozó leányvállalatának ügyvezető igazgatója.
Figyelő Trend – Telekom és Internet
A közelmúltban megjelent Figyelő Trend ötödik kiadványa a távközlési liberalizációval foglalkozik.
• Távközlési liberalizáció
• Matáv: Liberóban
• Liberalizációs várakozások
• Testre szabott szolgáltatáscsomagoké a jövő
• Pc-piac: nehéz idők
• Internetszolgáltatók jövője
• Internet és terror
• Hazai online áruházak
• Bajban az amerikai távközlési ágazat
• Telekom trend
• Betelepült multik
• Készenléti rádiókommunikáció
• A készülékválasztás szempontjai
• Számítógépes bűnözés
• Mobiltelefonos játékok
• Kamaszok és a mobiltelefon
• GPS-rendszerek
A Figyelő előfizetők a kiadványt ingyen megkapják a hetilappal
együtt. Terjesztés nagyobb forgalmú árusítóhelyeken (Relay, Citishop).
Megrendelhető a VNU Budapest terjesztési osztályán keresztül is: 4371500.
Rendelje meg online a Figyelő Trend – Telekom és Internet című kiadványát! >>!
Pethő Gábor szerint azonban kérdéses, hogy mennyire lehet ezeknek az adatoknak hinni. A Web Services, amelynek kilenc áruháza idén szeptemberben összesen 42–43 millió forintos forgalmat produkált, például nincsen benne a fent idézett felmérésben.
Óvatosan kell bánni az e-boltok saját forgalmi bevallásával is, amit jól mutat egy magát megnevezni nem kívánó, webes áruházaknak szoftvereket fejlesztő cég vezetőjének véleménye: “A piacon az egyik áruház a valóságnál egy kicsit magasabb bevételről számol be a sajtónak. Meglátja a konkurencia, rögtön megijed, hiszen az ő forgalma ennél kisebb, és azzal mégsem büszkélkedhet. Ő is nagyobbat mond tehát, ráadásul ebben az iparágban hónapról hónapra dinamikus növekedésről kell beszámolni, így a következő időszakban már egy eleve hamis bázis fog növekedni, valamilyen kiugró százalékkal.” Bárkit is kérdeztünk meg a piacon lévő szereplők közül, szinte mindenki elzárkózott attól, hogy az összpiaci forgalomról nyilatkozzon.
A GKI eNET mindenesetre derűlátó, mivel erre az esztendőre már 6 milliárd forint feletti forgalmat vár az online kiskereskedelemben (ebben minden cég – lakosság relációban megvalósult tranzakció benne van). Ezzel szemben áll például az IDC Hungary 3,6 milliárdos prognózisa, vagy Pethőnek az a megállapítása, miszerint jelenleg havonta átlagosan 120-150 millió forint körül lehet az e-boltok összbevétele. Az mindenesetre a konkrét számoktól eltekintve is világosan látszik, hogy az 1 ezreléken aluli internetes forgalom miatt a hazai B2C (azaz az online kiskereskedelem) piac igencsak gyerekcipőben jár.
A világ online vásárlási forgalmának 46,9 százalékát lebonyolító észak-amerikai térség forgalma az esztendő utolsó három hónapjában például 11,86 milliárd dollár a Gartner Research adatai alapján. Szabó szerint jól érzékelteti hazánk relatív elmaradottságát, hogy Európában a teljes kiskereskedelmi forgalom 0,5 százaléka bonyolódik online, az USA-ban pedig már 1-2 százalék közé tehető az internet részaránya. Egyes árucsoportoknál azonban a 10 százalékot is eléri az internetes rendelések aránya, különösen a könyvek és a ruházati termékek népszerűek.
A kiadvány támogatói: 
