Az év vállalataA hazai kockázati tőke egyik legnagyobb problémája az, hogy a vállalkozók nem nagyon hallottak még a finanszírozási lehetőségnek erről a fajtájáról – mondta el a FigyelőNetnek a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület elnöke. A szervezet éppen ezért hozta létre az Év Vállalata díjat, amit az idén a Laserbit Rt. nyert el. A díjazott vállalkozás 1999 végén alakult kockázati tőkebefektetéssel, fő termékcsoportja a saját fejlesztésű, lézertechnológián alapuló, vezeték nélküli adatátviteli rendszerek fejlesztése. A díj presztízse évről évre nő, így talán a fiatal vállalkozások is felfigyelnek a kockázati tőkebevonás előnyeire.
64 millió dollár – számolt be némileg keserűen Dr. Zombory Viktória, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (MKME) elnöke az idei esztendő megvalósult befektetéseiről csütörtökön tartott éves konferenciájukon. Ez a szám valóban elkeserítő – főleg, ha összevetjük a tavalyi teljes esztendőben megvalósult 103, és az idei esztendőre tervezett 150 millió dollárral. Idén ráadásul csak 27 ígéretes vállalat jutott tőkéhez ebben a formában.
A megjelent kockázati tőkések nagy része mégis sugárzott az optimizmustól. A jelenlegi magyar helyzetet ismerve ez azonban csak az általános üzleti hozzáállásnak tudható be.
Mi is az a kockázati tőke?Általában új, tőzsdén nem jegyzett vállalatok számára nyújtott tőkebefektetés, célja az, hogy elindítsa a vállalkozást, illetve támogassa annak fejlődését. Az ilyen tőkebefektetés a további banki finanszírozást segíti elő (az első fázisban a bankok ugyanis nem finanszíroznak ilyen vállalkozásokat), és olcsó finanszírozási forrásnak számít a vállalkozás első szakaszában, mivel nem kell osztalékot fizetni addig, amíg a vállalkozás nem termel nyereséget. A kockázati tőkebefektetők szerint ők nem csak pénzt adnak, hanem vezetési és ipari ismereteket is nyújtanak az általuk finanszírozott vállalkozásoknak.
Zuhanórepülés
A kockázati tőke az egész világban válságban van. A tavalyi dotkom összeomlás és a jelenlegi általános recessziós hangulat a statisztikák szerint nem kedvez az ilyen jellegű befektetéseknek. A 2001-es esztendő első felében így összesen csak 11,1 milliárd dollárt tettek ki a kockázati- és magántőke befektetések a világon, szemben az egy évvel korábbi 13,5 milliárddal.
A feltőkésített vállalatok száma is csökkenő trendet mutat: a tavalyi 4630 után idén csupán 4006 talált magának befektetőt. Még szomorúbb a helyzet a high-tech cégeknél, amelyek tradicionálisan a kockázati tőkések kedvelt célpontjai. Az idei első fél évben 40 százalékkal kevesebb pénzt adtak nekik, mint tavaly (csupán 2,6 milliárd dollárt).
A tőzsdei zuhanás, de főleg az IT, telekom szektor részvényeinek drasztikus értékvesztése sok befektető számára azt jelentette, hogy elúszott a pénze. A tőkések leggyakrabban ugyanis azért szállnak be egy-egy kecsegtető vállalkozásba, hogy amikor az üzlet beindul, a kezdetinél jóval magasabb áron eladják részesedésüket.
Kockázati tõkebefektetések
száma és értéke, millió USD |
|||||||
Év
|
Tranzakciók száma
|
Tranzakciók
értéke |
|||||
várt
|
megvalósult
|
várt
|
megvalósult
|
||||
1999 |
26
|
12
|
165
|
41
|
|||
2000 |
35
|
47
|
180
|
103
|
|||
2001 |
48
|
28
|
150
|
64
|
|||
2002 |
54
|
188
|
|||||
Forrás: MKME
|
Ezt történhet közvetlen, az ágazatban történő eladás formájában is (trade sale), de az egyik leggyakoribb megoldás az, hogy a céget tőzsdére viszik. “Ez az a pillanat, amikor a gonosz kockázatitőke-befektető elszalad a pénzzel” – foglalja össze a befektetési folyamat utolsó fázisát Dr. Széphalmi Géza, az AIG-CET Capital Management befektetési igazgatója, hozzátéve, hogy a normális esetekben ezzel mind a két fél jól jár.
A depressziós tőkepiaci hangulat azonban megnehezítette a kiszállást (szakmai zsargonban exit), így a kockázati befektetések átlagos rövid távú hozama tavaly már 10 százalék körüli szintre zuhant vissza. Kívülállók számára ez is igen kecsegtető mérték, a kockázati tőkésekről azonban tudni kell, hogy a magas rizikó miatt 35 százalékos, dollárban számított hozam reményében vágnak csak bele egy befektetésbe. A magyar piacon idén éppen ezért csupán négy kiszállás történt.
Hosszú távra
Piaci szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a kockázati tőkebefektetések mindig hosszú, 5-10 éves időtávra szólnak, így nem érdemes az 1-2 éves hozamok visszaesése miatt túl sokat aggódni.
Fodor Péter a FastVentures Üzleti Tanácsadó Kft. ügyvezetője, akit a szakma “nagy öregként” tart számon, éppen ezért a mostani válságot kitűnő befektetési lehetőségként látja, és mindenkit óv attól, hogy most szálljon ki az üzletből. “Elméletileg most olcsón lehetne ígéretes cégekbe tőkét fektetni – mondta az FN-nek Fodor -, komoly bajt jelent azonban, hogy a hazai piacon nehéz igazán jó vállalkozásokat találni, és a befektetőknek sok más akadállyal is meg kell küzdeniük.”
Nyugdíj és kockázatTavaly a kockázati tőkealapok 24,2 százalékban nyugdíjalapoktól szerezték a befektetésekhez szükséges forrást – mondta el Javier Echarri, az Európai Kockázati- és Magántőke Egyesület (EVCA) főtitkára. A hosszú távú, ám ígéretes megtérülés ugyanis éppen a nyugdíjpénztárak számára jelent jó befektetést, az USA-ban éppen ezért a fenti arány mára elérte az 50 százalékot. Európában eddig Hollandia és Svédország ismerte fel, hogy a megfelelő törvényi szabályozás mind a nyugdíjalapoknak, mind a vállalkozásoknak előnyös lehet.
Az egyik legnagyobb problémát a törvénykezési környezet jelenti. “Magyarországon létezik a kockázati tőkéről szóló törvény, de nem jól működik – mondja Széphalmi Géza -, pedig az nagyon fellendítené a piacot.” Jelenleg ugyanis a befektetési alapok és a nyugdíjpénztárak nem fektethetnek kockázati tőketársaságokba, így egy egyszerű kisbefektetőnek szinte semmilyen lehetősége sincs, hogy nagy fejlődés előtt álló vállalatok sikereiből részesedhessen.
Piaci átrendeződés
Az IT-telekom válság hatására átrendeződtek a befektetések: feltűnően nagy szerepet kaptak a hagyományos iparágakban szereplő vállalatok. A tranzakciók számát tekintve még mindig az innovatív technológiák vezetnek, ha azonban a befektetések értékét nézzük, az összes beáramló kockázati tőke 51 százalékát a ipari vagy élelmiszeripari vállalkozások jelentették. “A múlt év keserű tapasztalatai miatt idén az érettebb, kiszámíthatóbb működésű szektorok kerültek előtérbe” – magyarázta a jelenséget az FN-nek Tzvetkov Julián, a Central Europe Trust magyarországi képviseletvezetője.
Az ügyletek megoszlása
értékük alapján, 2001 |
||||||
Ágazat
|
Százalék
|
|||||
Feldolgozóipar
|
27 %
|
|||||
Élelmiszeripar
|
24 %
|
|||||
IT
|
12 %
|
|||||
Orvosi/gyógyszeripar
|
10 %
|
|||||
Internet
|
9 %
|
|||||
Üzleti szolgáltatások
|
6 %
|
|||||
Kereskedelem
|
5 %
|
|||||
Távközlés
|
4 %
|
|||||
Média
|
2 %
|
|||||
Egyéb
|
2 %
|
|||||
Forrás: MKME
|
Az idén az ügyletek között feltűnően megnőtt a kivásárlások (Management Buy-out) aránya, amit szakértők a pangó piaci körülményekkel indokolnak. Alacsony árak mellett ugyanis már megéri a menedzsment tagjai számára, hogy a némileg csalódott tulajdonosoktól megvásárolják a tulajdonjogokat.
A látványos expanziók azonban nem az országon belül, hanem regionális szinten történtek (KIWWI, Intercom, e-Tel, ExpoMédia), így a Magyarországot is érintő regionális befektetések még több mint 50 millió dollárt tettek ki. Zámbory azonban szomorúan konstatálta, hogy a kockázati tőke elpártolt a fejlesztési jellegű (Development Capital) finanszírozástól. Így éppen a fejlődésük második szakászában lévő, valamit már felmutató és így kisebb kockázatú vállalatok maradnak tőke nélkül. Idén az összes kockázati befektetésnek alig 13 százaléka ment ilyen célra.
Hosszú évek múlvaAhhoz, hogy a magyar kockázatitőke-piac kiegyensúlyozottabban működhessen, szükség lenne egy erős hazai magánszektorra, ahol különféle méretű, és életciklusuk különböző stádiumában levő cégek lépnének fel, állandóan megújuló kockázatitőke-igénnyel – mondja Tóth Zoltán, az Advent International ügyvezető igazgatója. Egy ilyen szektor kialakulása azonban csak évtizedes folyamatok eredményeképpen várható. Ennek ellenére a nagyobb méretű regionális tranzakciók jóvoltából a kockázati tőke az EU-csatlakozásra leginkább esélyes tagjelölt országokban – a kivásárlások dinamikus fejlődésével – megőrizheti a 90-es években megszerzett fontos gazdaságfejlesztő szerepét.
Ugyancsak elgondolkodtató tendencia, hogy az idei ügyeletek nagy részét magyar vállalati kockázati tőkebefektetők hajtották végre: a 3TS Ventures Capital 5, a KFKI Investments 4, a HIT Fund pedig 3 lezárt ügylettel messze vezeti a piaci rangsort. A nagy nemzetközi tradicionális tőkealapok szinte jelen sem voltak idén a magyar piacon.
Tzvetkov szerint a jó befektetéshez alapos helyismeret kell, az ígéretes vállalatok ugyanis leggyakrabban informális úton jutnak el a befektetőkhöz. A befektetési lehetőségeket azonban nagyban rontja, hogy a magyar piacon kevés az érett vállalkozás, így a rendelkezésre álló tőke fele jelenleg befektetésre vár.
“A jó vállalkozói ötlet még nem elég – mondta Hradszki László, a 3TS ügyvezetője -, az igazán sikeres befektetéshez jó céges menedzsment, és kiemelkedő marketing, valamint sales tevékenység is szükséges.” A kockázati tőkések ugyanis nem cégekbe, hanem a céget vezető emberekbe fektetik be pénzüket.