Jövőre minden, állami támogatásban részesülő szervezet már a támogatási igény benyújtása után – tehát annak elnyerése előtt – jogosult lesz a közbeszerzési eljárás megindítására – a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályváltozás nyomán. Ezt az országgyűlés a pénzügyi jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat részeként fogadta el. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) által kidolgozott, 13 paragrafust érintő módosítás az 1995. évi XL. törvényt változtatja meg több helyen. A módosítást a kormány korrupcióellenes stratégiájában megfogalmazott elvek is indokolják.
Az EU sem elégedettA Európai Bizottság országjelentése nehezményezi, hogy Magyarország továbbra sem alkalmazza a közbeszerezés szabályait az autópálya-építésekben. A közösségi vívmányok nem adnak lehetőséget a közbeszerzés mellőzésére a szerződések átstrukturálása útján vagy az állami munkák kivitelezésének névleg magán-, de valójában állami felügyelet alatt álló cégekre való átruházásával – áll a jelentésben. Az EB szerint a jogszabályok harmonizációja előrehaladt, bár további erőfeszítések szükségesek a határértékek és határidők, a kivételek, az értékelési szempontok terén és a nemzeti preferencia eltörlésénél.
Uniókonformitás elhalasztva
Most csupán a legfontosabb, gyakorlati problémákat orvosló módosításokat vette be az IM. Egy átfogó, a visszaéléseket valóban megakadályozó és az uniós előírásoknak is teljesen megfelelő törvénymódosítás csupán jövőre, az Európai Unió jelenleg is kidolgozás alatt álló közbeszerzési irányelveinek függvényében valósulhat meg – tudtuk meg Németh Anitától, az IM európai közösségi jogi főosztályának vezetőjétől.
Ezentúl nagyobb védelem alá esnek az üzleti titoknak minősülő információk: az ajánlattevőnek ajánlatában külön mellékletben kell rögzítenie azokat az adatokat és információkat, amelyeket nem kíván nyilvánosságra hozni. Az ajánlattevő neve, székhelye, a kért ellenszolgáltatás és a teljesítés határideje a korábbiakhoz hasonlóan ezután sem minősül üzleti titoknak.
Közbeszerzés pedig kell
A központi költségvetési forrásból gazdálkodó vagy azt felhasználó intézmények, valamint az állami támogatást felhasználó cégek kötelesek a közbeszerzési törvény szabályai szerint eljárni, ha közbeszerzéseik – árubeszerzéseik, építési beruházásaik és szolgáltatás-megrendeléseik – áfa nélküli értéke eléri vagy meghaladja az adott év költségvetési törvényében meghatározott értékhatárokat. Idén árubeszerzés esetén 18 millió forint, építési beruházáskor 36 millió forint, szolgáltatás-igénylés esetén pedig 9 millió forint a közbeszerzési értékhatár.
A közbeszerzési eljárás alapvetően nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás lehet, indulhat hirdetmény közzétételével vagy anélkül. Az eljárásokat előminősítés is megelőzheti, ez csak az építési beruházás esetén kötelező, ha a beszerzés nagysága eléri vagy meghaladja a 240 millió forintot. A törvény egyes esetekben lehetőséget ad arra is, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzést gyorsított eljárásokban bonyolítsa le.
Kevesebb is lehetAz eljárások statisztikájával foglalkozó Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. (MKH) prognózisa erre az évre összesen mintegy 550 milliárd forintos forgalmat vár.
Idén hatszázmilliárd forog a közbeszerzéseknél
Idén az első tíz hónapban a központi költségvetési intézmények és az állami támogatásban részesülő cégek 492,9 milliárd forint értékben bonyolítottak le közbeszerzési eljárást. Ez mintegy 30 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának forgalmát – a Közbeszerzések Tanácsa (KT) legújabb adatai szerint.
Az utolsó hónapok a legforgalmasabbak, ezért várhatóan az év végére a közbeszerzések értéke meghaladja majd a KT által év elején prognosztizált 600 milliárd forintot – véli Berényi Lajos, a szervezet elnöke. Ez a múlt évihez képest mintegy 15 százalékos bővülést jelentene.
Nagyobb a transzparencia
Ebben az évben emelkedett a nagyobb nyilvánosságot és átláthatóságot lehetővé tevő nyílt eljárások száma, az összes eljárás csaknem 78 százalékát bonyolították le ebben a formában. Ugyanakkor az eredménytelenül zárultak – az összes közbeszerzés több mint tizede – zöme nyílt vagy előminősítéses nyílt eljárás volt.
Az MKH szerint az eredménytelenség oka leginkább taktikai. A kbt. lehetőséget ad a kiíróknak, hogy az első körben eredménytelen nyílt eljárásokat a második fordulóban tárgyalásos formában folytassák le.
Sokan kibújnak
Az MKH szerint még mindig sokan kibújnak a kbt. hatálya alól. Ezek között található a sok vitát kiváltó autópálya-építés és a Magyar Fejlesztési Bank. Mindkét szervezet központi költségvetési pénzekből gazdálkodik, mégsem vonatkozik rá a kbt. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legújabb, az önkormányzatok 1999-2000-esközbeszerzési gyakorlatát vizsgáló tanulmánya szerint a helyhatóságok számos esetben – például az iskolatej-akcióknál vagy az árvízkárok elhárításánál – mellőzik a közbeszerzést.
Közbeszerzési eljárások
statisztikája |
|||||
Eljárástípus
|
2000. I-X.
|
2001. I-X.
|
|||
Eljárások száma
|
Eljárások értéke
(Mrd Ft) |
Eljárások száma
|
Eljárások értéke
(Mrd Ft) |
||
Nyílt eljárás
|
2277
|
289,2
|
2397
|
356,1
|
|
Meghívásos eljárás
|
70
|
3,7
|
55
|
14,6
|
|
Tárgyalásos eljárás
|
659
|
80,8
|
632
|
122,2
|
|
Összesen
|
3006
|
373,7
|
3084
|
492,9
|
Forrás: www.kozbeszerzes.hu
|
Az önkormányzatok és intézményeik jelenleg a legnagyobb ajánlatkérők, az összes közbeszerzés mintegy 40 százalékát bonyolítják le. Az önkormányzatoknál még mindig nagy a tárgyalásos, ezen belül a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások száma.
Az ÁSZ-ellenőrzés azt is feltárta, hogy az önkormányzati közbeszerzések egyharmadánál az előkészítésben és az elbírálásban részt vevő személyek, cégek között összefonódás van. Egyes számítások szerint Magyarországon a közbeszerzések értékének hozzávetőleg 8-10 százaléka vándorol az eljárások során a résztvevők zsebébe.
Irodabútor és üzemanyagAz állami költségvetési intézményeknek hét kategóriában rögzített termékek beszerzésénél kell igénybe venniük a központosított közbeszerzést. Ezek a személyi számítógépek, a távközlési berendezések, a gépjármű, az üzemanyag, az irodabútor, a papír és papíráru, valamint az egészségügyi termékek. Az eljárásokat a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (MKGI) intézi, a konkrét vásárlást maguk az intézmények.
Az állam központosít
Az MKGI a múlt évben összesen 45,5 milliárd forint értékben kötött közbeszerzési keretszerződést a több mint ezer költségvetési szervezet számára. A központosított beszerzés biztos üzletet, előre tervezhető bevételi forrást jelent a beszállítóknak.
Különösen igaz ez az irodabútor-gyártó vállalatokra. Az e témában kiírt közbeszerzési pályázatok nyertesei többnyire az öt legnagyobb hazai gyártó közül kerülnek ki. A Falco-Sopron Irodabútor Kft., a Garzon Bútor Rt., a Mezőkövesdi Bútoripari Kft., a Hajdúthonet Rt. és a Balaton Bútorgyár Rt. árbevételének mintegy 15-20 százaléka a központosított közbeszerzésekből származik. Az MKGI legutóbbi irodabútor-tenderét hat kategóriában ismét – a korábbi két eljáráshoz hasonlóan – az öt gyártó alkotta konzorcium nyerte el, összesen 3,52 milliárd forint értékben.