A társadalmi státuszcsoportokHat társadalmi státuszcsoportba sorolja a 3,8 millió magyar háztartást a GfK Hungária Piackutató Intézet. Az egyes kategóriákban a havi nettó összes jövedelem, a családfő iskolai végzettsége és a foglalkozás a meghatározó. A fogyasztás szerkezete és az életmód döntően a társadalmi státusztól függ. A foglalkozások közül az önálló vállalkozás a legértékesebb. A legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb családok tíz-tíz százalékát “A”, illetve “E” jelű csoportba tették, a többiek pedig húsz-húsz százalékonként további négy csoportba kerültek: “B”, “C1”, “C2” és “D”.
Az életszínvonalat leginkább a lakásviszonyok jellemzik, amelyek igencsak megváltoztak az utóbbi években az egyes csoportokban. Két éve még csupán a legmagasabb, “A” státuszúak hat százaléka lakott saját házában, ma már arányuk kétszer ekkora, de a “B” és “C1” csoportokban is növekedett a háztulajdonosok száma.
Ami a családot illeti: a legmagasabb státuszba tartozókra az a jellemző, hogy kéttagú, gyerek nélküli családban élnek, vagy a családjukban két gyerek van. A legalacsonyabb státuszú csoportban a háztartások több mint fele egyszemélyes.
Az üzleti döntéshozókMagyarországon közel kétszázezren hoznak üzleti döntéseket, legalább évi 50 millió forintos forgalmat lebonyolító, legalább hat alkalmazottat foglalkoztató cégeknél – a Szonda Ipsos és Gfk Hungária 2000-ben készült Üzleti döntéshozók médiafogyasztási szokásai című kutatása szerint.
Az üzleti döntéshozók többsége, 69 százaléka férfi, a korcsoportok közül a legnépesebb a 40-49 éveseké (38 százalék), majd az 50 évesek és idősebbek következnek 36 százalékkal.
Iskolai végzettség szerint az üzleti döntéshozók 74 százaléka diplomás, és vannak jócskán, akik csak nyolc általánost, vagy annál kevesebbet végeztek. Régiók szerint a vidékiek aránya 63, míg a fővárosiaké 37 százalék, ami azt jelenti, hogy a főváros szembetűnően fölülreprezentált, hiszen az összlakosság megoszlása 80-20 százalék.
Az egyes régiók közül a népesség számarányait meghaladja az üzleti döntéshozóké Pest megyében, Észak- és Közép-Dunántúlon. Kevesebben dolgoznak Dél-Dunántúlon és különösen a keleti országrészben.
Kevés az “árulkodó” jel
A háztartások ellátottsága korszerű elektromos készülékekkel a kiegyenlítődés felé halad. Az átlagosnál alacsonyabb státuszúaknál ugyanis nagyobb mértékben javul a háztartások felszereltsége, mint a második vagy harmadik legmagasabb kategóriában. A háztartások felében, az alsó három kategória háztartásában az elmúlt két év során érzékelhetően növekedett a személyi számítógéppel és CD-lejátszóval rendelkezők aránya.
A gazdaság vezető szereplői nem kényeztetik el magukat luxuscikkekkel. A menedzsercsaládok alig több mint 10 százalékában van mosogatógép. A Nyugat-Európában már nem luxuscikknek számító videokamerával a cégvezetőknek és cégtulajdonosoknak csak 9,5 százaléka örökíti meg a vele történteket.
Hasonlóképpen kevesen tartanak saját autót és mobiltelefont. Utóbbit 14 ezren a 180 ezerből. A szauna viszont egyre divatosabb kikapcsolódási módja a vezető rétegnek. Ezek az adatok persze torzítanak, inkább arról árulkodnak, hogy az eszközöket gyakran a cég nevére veszik.
Így értékelendő, hogy a 180 ezer menedzserből 140 ezernek van magánautója, valamivel több mint a fele öt évnél fiatalabb nyugati autó. Magántulajdonban luxusautója a 180 ezer menedzserből csupán 3731-nek van. Ennél jóval több az öt évnél régebbi keleti autó, amelyet talán azért nem vittek roncstelepre, mert csaknem 20 ezer menedzser-vezetőnek ez az egyetlen vagyontárgya.
Mit sportolnak?Egyéni sportot űz 46 733
Csapatsportot űz 29 579
Elitsportot űz 31 656
Vízi sporteszközök 14 596
Sífelszerelés 38 677
Teniszfelszerelés 53 475
Kondi felszerelés 33 071
Olvassa el cikkünket is: Sport – csak gazdagoknak?
Mozgás csak módjával
Tévhit, hogy a menedzserek sportosan élnek. Az üzleti döntéshozók alig több mint fele sportol, és csupán egyharmada rendszeresen. Legtöbben futnak vagy úsznak, és bár sokuknak van teniszfelszerelése, használni kevés használja. A csapatsportokat kevesen kedvelik, és az igazán elit sportokat – mint például golf, lovaglás, repülés, ejtőernyőzés, teniszezés, vitorlázás, szörfözés – csak elenyésző hányaduk űzi.
Szabadidő: aktívan vagy nagymamásan?
Egy másik Gfk kutatás kizárólag vagyoni helyzet alapján állapított meg státuszcsoportokat. A népesség relatív vagyoni helyzetét vázolják fel a vagyoni státusz decilisek, azaz nem abszolút skáláról van szó. Nem azt tudjuk meg, hogy a felső tizedhez tartozóknak mi mindenük van, hanem azt, hogy ők ma Magyarországon a népesség legvagyonosabb 10 százalékához tartoznak. A kutatáshoz 27 egyedi indikátort választottak ki a kutatók, majd ezt súlyozták az elterjedtséggel fordított arányban.
Ezzel a módszerrel a 14 évesnél idősebbek táborából 837 ezer embert soroltak be a felső 10 százalékot adó “A” csoportba. Ebből a közel egymillió emberből 26 százalék aktívan és modernül él. Ez azt jelenti, hogy sportol, zenét hallgat, könnyűzenei koncerteket látogat, barátokkal találkozik, túrázik, szakkönyveket olvas és számítógépezik.
21 százalék kultúrával foglalkozik, zenét hallgat, kirándul, kiállításra, komolyzenei koncertekre és színházba jár. 19 százalék mesterember módjára él, azaz autóápolással, szereléssel, barkácsolással, kertészkedéssel foglalkozik és társasjátékokat játszik. 18 százalék háziasszony módjára rendezkedett be, 9 százalék diszkósan, sportosan, 4 százalék, mint a nagyi, 2 százalék pedig teljesen passzívan tölti napjait.
