A Világbank washingtoni főhadiszállásán mondott beszédében Bush elnök átfogó változtatásokat sürgetett a gazdag országoktól a szegényekhez érkező támogatások rendszerében. A szegénység ellen nagy erőkkel küzdő politikus szerepét próbálgató Bush szerint ez a küzdelem a nyugati ember számára egyben lelkiismereti kérdés is: “Míg néhányan teljes kényelemben élnek, az emberiség több mint fele kevesebb mint napi 2 dollárból tartja fenn magát” – jelentette ki.
Kölcsön helyett kamatmentes támogatást!
Bush azt vetette föl, hogy a Világbanktól és hasonló nemzetközi szervezetektől érkező segélyek több mint felét kedvezményes konstrukciójú kölcsönök helyett közvetlen támogatássá kell átalakítani. Különös tekintettel az oktatásba és az egészségügybe érkező támogatásokra. Az elnök szerint ugyanis a fejlődő országok termelékenysége e két szektorba történő beruházások révén növelhető a legjobban.
Bush szerint így enyhíthetnék leginkább a súlyos adósságterhekkel küzdő fejlődő országok helyzetét. Arról azonban nem beszélt az elnök, hogyan is képzeli a támogatási rendszer átalakítását. A Világbank működésének megváltoztatása súlyos többletköltségeket jelentene a fejlett országoknak, pedig azok már így is a bank elsődleges pénzforrásai.
Évente 15 milliárd dollárból gazdálkodik a Világbank
Jelenleg az USA évente 803 millió dollárt fizet be a Világbank büdzséjébe. A többi ország befizetéseivel együtt a bank évente 15 milliárd dollár értékben nyújthat nagyon kedvezményes kamatozású hiteleket, ebből 6 milliárd dollárnyi a szegény országoknak jut. A világbank számításai szerint, ha a jelenlegi támogatási szintet tartani szeretnék, az USA-nak a következő évtizedben meg kell dupláznia hozzájárulását.
Bush felvetésére reagálva a Világbank vezetője, James Wolfensohn sajtóközleményt adott ki. Véleménye szerint hitelezés helyett a fejlett országok piacaik megnyitásával és exportlehetőségek teremtésével támogathatnák igazán a szegény országokat.
A G8-ak is megvitatják a hétvégén az ötletet
Bush javaslatáról várhatóan a hétvégi G8 konferencián is tárgyalnak a világ gazdasági nagyhatalmai. A hétvégi csúcstalálkozó elsődleges témája azonban az európai és az amerikai gazdaság lassulása, illetve Japán recessziója.
Európai útja során Bush II. János Pál pápával is találkozik. Az elnök korábban már jelezte, egyetért a katolikus egyházfő kijelentésével, hogy “nagy erkölcsi kihívás a piac szabadságának megteremtése helyett a teljes emberi szabadság elérésére törekedni”. Bush támogatói között jelentős a katolikus vallásúak aránya, akik többek között aggódva figyelik az elnöknek a szegénységgel és az embriókísérletekkel kapcsolatos álláspontját.
