Erősen megoszlott az alkotmánybírák véleménye az adórendőrség jogkörét érintő ügyben. A tizenegy tagú testületben hatan döntöttek úgy, hogy nem tartják elfogadhatónak a Parlament döntését arról, hogy az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) jogkörét kibővítsék a rendőrségi törvény alapján az információk titkos gyűjtésére.
Mi is volt a probléma?Alkotmánybírósági szempontból az nem kifogásolható, hogy a jogalkotó titkosszolgálati eszközök és módszerek használatát is engedélyezze az Apeh-nek az adóbűncselekmények hatékonyabb felderítése érdekében. Csakhogy az alkotmány szerint a rendőrség működésével kapcsolatos jogszabályok elfogadása kétharmados parlamenti többséget igényel. Tekintettel arra, hogy az adórendőrség felhatalmazása a rendőrségi törvény több szabályát vette alapul, ezekhez mint átvett rendelkezésekhez szintén kétharmados támogatás szükséges. Az adórendőrséget titkos nyomozati jogkörrel felruházó törvényi rendelkezés azáltal is sérti az alaptörvény szellemét, hogy a rendőrségi törvény szervezeti hatályát terjeszti ki az APEH-ra.
Nyaralás közben fülön csípték a “fiktív számla gyárost”
Burillák Attila, az Apeh szóvivője a FigyelőNetnek elmondta, hogy Pescara közelében a napokban kaptak el egy adócsalót, aki adataik szerint 1 milliárd 300 millió forint fiktív számlát értékesített, és ha nem használhatták volna a titkos adatgyűjtés eszközeit, akkor valószínűleg nem érték volna utol. A bűnügyi igazgatóság megalakulása óta 3500 esetben indított nyomozást és adott át vádemelési javaslattal az ügyészségnek. A dokumentumokból kikövetkeztethető feltételezett kár meghaladja a 30 milliárd forintot. 2000-ben a titkos adatgyűjtés nyomán 52 alkalommal indult nyomozás. Egy-egy fiktív számlát árusító “vállalkozás” esetében ez több titkos adatgyűjtést is jelent. Az elmúlt két évben összesen 500 esetben indult titkos adatgyűjtés – hiszen a szálak gyakran összeérnek – mondta Burillák Attila.
Természetesen minden esetben bírói engedélyt kértek, ha az okozott kár feltételezhetően meghaladta a 100 millió forintot. Ezekben az esetekben a kiszabható büntetés legalább öt év. Ügyészi engedélyt kértek, amikor a büntetési tétel legalább két év volt – a gyanú alapján.
Magyarországon egyébként minden nyomozó hatóság rendelkezik felhatalmazással a titkos adatgyűjtéshez: lehallgathatják a telefonokat, kutathatnak titkosan, például irodában, illetve vásárolhatnak “mintát” vagyis például fiktív számlát, ha megszerzik előtte az engedélyt.
A határőrséget és a vámőrséget továbbra is feles törvény hatalmazza fel a titkos adatgyűjtésre, igaz, a szabály még ’98 előtt született.
Az Apeh szakértői szerint az Európai Unióban az adóhatóságok lényegében mind jogosultak a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, vagyis a csatlakozás idejére könnyen lehet hogy a jogharmonizáció miatt kényszerül változtatni a törvényhozás – akkor ismét növelve az Apeh hatáskörét.
Egyébként mindig betartották a törvényt, ezután is betartják, de felhívták a figyelmet arra, hogy aki csal, az nem az adóhatóságot, hanem a társadalmat csapja be, mert az adó szolgál a közös költségek fedezésére.
Egy kis történelem
A parlament 1998. december 28-án egyszerű szótöbbséggel fogadta el az adórendőrség megalakításáról szóló jogszabályt. Nem egészen három hónap múlva Orbán Viktor miniszterelnök az APEH frissen megalakult bűnügyi igazgatóságának állományülésén a “polgári demokrácia mérföldkövének” nevezte a szervezet létrejöttét. Az ambíciózus tervekben az szerepelt, hogy az adórendőrség működése jelentősen növeli az állami bevételeket, hiszen egyrészt lelepleződnek az adócsalók, másrészt javul az adómorál. Az új szervezet működésének első öt hónapjában 736 nyomozást rendeltek el, mintegy 13 milliárd forintos értékben. A beindított nyomozások száma és a felderített kárérték is csak tovább emelkedett: egymilliárd forintot meghaladó adócsalás is szerepelt már az aktákban.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) részéről Wieszt János közgazdasági igazgató a FigyelőNet kérdésére elmondta, hogy a kamara természetesen nem vitatja az Alkotmánybíróság döntését. A BKIK – melynek érvényes együttműködési megállapodása van az APEH-hel – tagjai a legális szférában üzletelnek, akiket az adórendőrség nyomozati jogkörének változása direkt módon nem érint számottevő mértékben. Azáltal viszont akár hatékonyabbá is válhat az adóhivatal működése, hogy több energiája marad “eredeti” feladatainak ellátására.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) képviseletében Dr. Károlyi Miklós főtitkár érdeklődésünkre kifejtette, hogy a VOSZ üdvözli a döntést. A szövetség korábban maga is benyújtott egy indítványt az adórendőrség nyomozati jogkörének megszüntetésére, sőt a VOSZ még kétharmados támogatás mellett sem tartja indokoltnak a titkos nyomozati jogkör biztosítását. Az adórendőrség működtetése ugyanis túl drága megoldás, ehelyett az APEH-nak a nyomozati jogkörrel már amúgy is rendelkező szervekkel való együttműködését kellene javítani.
