Belföld

EU – lazuló fiskális fegyelem

Európa pénzügyminisztereinek mai találkozóján a túl nagy költségvetési deficit miatt feddést kapnak a legnagyobb államok. Az eset jelentőssége az, hogy az euró születésekor éppen Németország volt a rendkívül szigorú fiskális politika legvérmesebb támogatója...

EU – lazuló fiskális fegyelem 1Az eurózóna országainak pénzügyminiszterei kétnapos találkozóra gyűltek össze tegnap Brüsszelben. Az általános gazdasági helyzet megtárgyalása, és a tagországok egyéni tapasztalatainak ismertetése után a mai program legfőbb eleme három vezető tagállam, Németország, Franciaország és Olaszország “számonkérése” lesz. A tét komoly: amennyiben nem fogják vissza az utóbbi időszakban megnövekedett költségvetési deficitjüket, komolyan veszélybe kerülhet a közös gazdaságpolitika. Az euró hitelességi tesztje – konkretizálják nemzetközi elemzők a mai történések tétjét.

Lassuló gazdaság

A magas infláció áraMost jönnek elő a monetáris unió gyenge láncszemei: a magas infláció miatt az Európai Központi Bank nem hajlandó csökkenteni kamatait, amely impulzust adhatna a gyengülő GDP növekedésnek. Más eszköz hiányában a tagállamok csak a saját költségvetésükkel tudják stimulálni a gazdaságot, a lazuló gazdaságpolitika azonban könnyen erodálhatja a monetáris unió hitelességét, és így az euró árfolyamát is.

Gyengülő GDP növekedés, folyamatos inflációs nyomás – mást se hallunk az utóbbi hónapokban az európai gazdaságról. A helyzet valóban komolynak mondható, hiszen az egyik húzógazdaság, a német, meglehetősen döcögősre fogta a tempót. A korábbi 1,9 százalékos idei GDP előrejelzést – ami már maga jóval alacsonyabb volt a tavalyinál -, az IMF éppen tegnap csökkentette le, 1,25 százalékra (A részletes előrejelzés itt olvasható >>).

Cikkünk a lassuló német gazdaság és a magyar növekedési kilátások kapcsolatáról >>

A lassuló gazdaság csökkenő adóbevételekkel és növekvő jóléti kiadásokkal jár – ezt pedig valamiből finanszírozni kell. Önálló monetáris politika hiányában azonban erre csak a fiskális politika ad lehetőséget.

Növekvő deficit

Németország, – félve a kisebb államok hiteltelen gazdaságpolitikájától -, mindig is a szigorú fiskális feltételek betartását helyezte előtérbe a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) megalkotásáról szóló, éveken keresztül tartó tárgyalások során. Ez az igénye nemcsak a “3 százalékos maastrichti kritériumként” elhíresült korlátban tükröződött, hanem épp a németek miatt sokkal szigorúbban megfogalmazott Gazdasági és Stabilitási Paktum formájában is.

A lassuló gazdaság és a közelgő választások (Németországban jövőre, Franciaországban idén) azonban úgy látszik, megtették hatásukat. A német büdzsé hiánya a tervezett 1,5 százalék helyett 1,7-re növekszik az idén, és a franciák is túllőnek a célon: az 1 százalékos célérték helyett 1,5-nél tartanak most a kormányzati várakozások.

Jó ürügy Olaszországnak

Túlsúlyban a nagyokJól mutatja a legnagyobbak hatalmát, hogy a három problémás ország az eurózóna gazdaságának 75 százalékát teszi ki. Büdzséjük jelentős deficittel zár idén, így hiába kilenc kisebb ország költségvetési többlete, az eurózóna államai összesen 0,8 százalékos GDP arányos hiányt halmoznak fel év végére.

Más se kellett az olaszoknak – Olaszország egyébként az eurózóna egyik legjobban eladósodott tagállama -, a túlköltekezés náluk is elkezdődött. Hiszen, ha a két legnagyobb tekintéllyel bíró tagállam megteheti, akkor az 1 százalékos deficit tervet ők is felvihetik 1,8-ra. Az új kormány gazdasági minisztere, Giulio Tremonti látszólag a gazdaság lassulását és a korábbi kormányt okolja a lazább fiskális politika miatt, ám mindenki érzi: amíg a németek sem képesek betartani ígéretüket, ezt másoktól nagyon nehéz lesz elvárni.

A hiányt alacsonyan tartani pedig elengedhetetlen Európa – és főleg Németország – hitelességének megőrzése érdekében. Ha ez nem sikerül, az roppant kedvezőtlenül befolyásolhatja a hosszabb távú kamatokat és azt a közös európai valutát, amely csak idén 10 százalékot gyengült a dollárral szemben.

Szóbeli intervenció

Didier Reynders, a belga pénzügyi tárca vezetője a pénzügyminiszterek mai sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, hogy a valutaunió gazdasági növekedése az idén 2,0-2,5 százalék között lesz, s várhatóan az év végéig csökkenésnek indul az infláció is – jelentette az MTI. Pedro Solbes, a brüsszeli EU-bizottság pénzügyi és gazdasági biztosa az infláció csökkenését várja az év második felében, mivel bizonyos folyamatok már erre utalnak. Az euró hatása a nyilatkozatoknak köszönhetően enyhén erősödött.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik