Könyvheti számokAz idei könyvhétre 83 kiadó 196 kötete került fel a hivatalos listára – ebből 52 határon túli könyvműhely munkája. A könyvek átlagára 1983 forint, majdnem háromszáz forinttal haladja meg a tavalyi átlagot. Ha valaki meg szeretné venni az összes könyvheti kiadványt, annak mintegy 362 ezer forintot kellene kifizetnie. Ami a legolcsóbb és a legdrágább könyveket illeti: a legtöbbet, 12 ezer forintot A szentendrei Vajda Lajos Stúdió című kötetért kell fizetni; a legkevésbé pedig Szent-Györgyi Albert kötete, A béke élet és erkölcstana terheli meg pénztárcánkat – 498 forint az ára.
A kilencvenes évek elejének könyvkiadását kereskedelmi, jogi, tulajdonosi anomália jellemezte. A régi ismerős kiadók mellett számos új kisvállalkozás lépett a színre és próbált szerencsét. A gazdasági visszaesés érzékenyen érintette a piacot, egy-két éve azonban pozitív tendenciák kezdtek kibontakozni. Fellendülésről tanúskodnak a könyvkiadás kereskedelmi mutatói is: az elmúlt évi forgalom meghaladta a 38 milliárd forintot. (A részleteket itt találja: Könyveladás számokban 2000 >>)
A legsikeresebbek: tankönyv, tudományos művek, lexikonok, szótárak. Az olvasáskutatók azonban a valódi olvasást a fikciós irodalmi művek fogyasztásán mérik: ezen a téren jelentős növekedés az ifjúsági irodalom terén következett be, ami nálunk is a Harry Potter jelenséggel magyarázható. (A Harry Potter “iparágról” (könyv, képregény, film, legó, az angol kiadás tapasztalatai) szól írásunk: A Harry Potter iparág >>)
Jogok, díjak
Az angolszász gyakorlattal szemben a kontinentális szerzői jogi törvény nem ismeri a kiadói jogot. Magyarországon csak a szerzőnek vannak elidegeníthetetlen és időben korlátlan személyhez fűződő, illetve vagyoni jogai. A szerző a kiadóval csak felhasználási szerződést köt, ennek időtartama korábban maximálisan nyolc év volt, az új, 1999-es szerzői jogi törvény értelmében azonban a szerződés szólhat korlátozott és korlátlan időre is.
Így elhárult az utolsó bürokratikus akadály, hogy igazi kiadói műhelyek jöjjenek létre, állandó szerzőkkel, fordítókkal. Rendszeresen a Magvetőnél publikál például Esterházy Péter, Kertész Imre, Parti Nagy Lajos, a Jelenkor adja ki Nádas Péter, Mészöly Miklós vagy Polcz Alaine műveit, és rendkívül hosszú azoknak az elsősorban külföldi szerzőknek a listája (Kundera, Merle, Hrabal, Borges, Eco), akik műveit rendszeresen az Európa Kiadó jelenteti meg.
A jogdíjjal kapcsolatos magyar gyakorlat követi a nyugati royalty-rendszert. A szerző a szerződésben kikötött – általában 7 – százalékot kapja a könyv kiskereskedelmi árából, de gyakran meghatároznak minimális fix összeget vagy előtámogatást is. Ha a szerző biztos könyvének sikerében – ahogy például Kepes András bízott Krónika című könyvében -, előfordul, hogy sokkal nagyobb százalékot is sikerül elérnie a kiadónál.
Külföldi könyvek esetében a jogdíjat a kiadókat itthon képviselő jogdíj irodáktól (Lex Copyright Iroda, Kátai és Bolza Irodalmi Ügynökség, Andrew Nurnberg Associates) lehet beszerezni. Az angolszász művek jogdíjaira specializálódott Lex Copyrightnál például az a gyakorlat, hogy a kiadó 1000 dollár előleg befizetése után (ez fedezi az iroda adminisztrációs költségeit) hozzájut a műhöz, ezenkívül pedig példányonként a bolti ár 7 százaléka jut vissza az irodához.
A jogdíjirodával kötött szerződés minimálisan három évre szól. Tartalmazza a tervezett példányszámot, a kiadás határidejét. Ha a kiadó időközben meggondolja magát, és mégsem adja ki a könyvet, a jog visszaszáll az irodára.
Boltok, hálózatok
A legnagyobb forgalmat lebonyolító hálózatot a Libri Könyvkereskedelmi Kft. működteti. A 26 budapesti és egy kecskeméti üzlet tavaly 3,2 milliárd forintos forgalmat ért el, erre az évre pedig 4 milliárd forinttal kalkulálnak – tudta meg a FigyelőNet Író Jánosné kereskedelmi igazgatótól.
A Libri közel 400 magyar kiadóval közvetlen kapcsolatban áll, idegen nyelvű könyveit pedig külföldi nagykereskedőktől szerzi be. Mivel egyszerre nagy- és kiskereskedő, a kiskereskedelmi ár körülbelül 40 százalékát tudhatja magáénak. A cég optimistán tekint a jövőbe: bővíti hálózatát, a Mammut2-ben idén a Libri palotánál is nagyobb könyváruházat kíván nyitni.
A könyvhálózatók közül kiemelkedik még a kereskedelemmel és kiadással egyaránt foglalkozó Líra és Lant Rt. 16 üzlete közt van a Rákóczi úti Fókusz Könyváruház, és franchise rendszerben nyitott további könyvesboltok felé is. A Líra és Lant könyvkiadási tevékenysége 1999-ben kezdődött, amikor tulajdonába került a Magvető kiadó, az Atheneum Kiadó és az orvosi illetve műszaki könyvekre szakosodott B+V kiadó.
A hálózatok közül említést érdemel még a Bibliofil, amelyhez döntően vidéki boltok tartoznak. Fokozatosan bővül a Pécsi Direkt Kft.
Gazdasági szakkönyvek•A Librinél
•A Fókusz Online-on
Könyvet a netről
Alig egy éves múltra tekint vissza, ám egyre nagyobb népszerűségnek örvend Magyarországon is az internetes könyvértékesítés. Jól áttekinthető, folyamatosan frissülő site-ot üzemeltet a Libri, a Líra és Lant és a Magyar Könyvklub is.
Online vásárláskor a cégek általában 5-10 százalékos kedvezményt adnak, ám a költségeket emeli a futár vagy a posta díja. A Libri forgalmából az internetes értékesítés havi néhány millió forintot tesz ki, idén körülbelül 50-80 millió forint bevételre számít a cég ezen a csatornán – mondta el a FigyelőNetnek a cég kereskedelmi igazgatója.