Lényegében megismételte egy évvel ezelőtti felmérését a Figyelő, arra keresve választ, hogy milyen az emberek közérzete, kinek jó és kinek rossz a gazdasági fejlődés, mit változtatott életükön a globalizáció.
A teljes kutatásA Marketing Centrum munkatársai 2001. április 6. és 11. között felkerestek 1000, országszerte véletlenszerűen kiválasztott választópolgárt, és a gazdasági növekedéssel és a globalizációval összefüggő vélekedésekről készítettek felmérést.
A kutatás teljes anyagát itt olvashatja >>
Egyre rosszabbul…
Magyarországon változatlanul azok vannak többen, akik úgy vélik, hogy az elmúlt két évben romlott az életszínvonaluk. Ezen belül is érdekes, hogy 43 százalékról 47 százalékra nőtt azok aránya, akik úgy érzik, most rosszabbul élnek, mint két évvel ezelőtt, szemben azokkal, akik jobban élnek. Az arányuk 11-ről 13 százalékra nőtt.
Nincsenek 10 évvel ezelőtti felméréseink a témáról, de most a polgárok 39 százaléka úgy vélekedett, hogy kevésbé bízik az üzleti életben, mint egy évtizede. Ennek ellenkezőjét mindössze a megkérdezettek tizede állította. Csak egyetlen társadalmi csoportban pozitív a mutató átlaga: azok körében, akik az átlagosnál magasabb jövedelműnek tartják magukat, és nulla közelébe is csak a 29 évnél fiatalabbak, illetve a Fidesz-MPP támogatói körében került a mutató. A legnegatívabb átlagokat a legszegényebbek, az érettségi nélküliek, a kistelepüléseken élők, a 60 évnél idősebbek, illetve a Munkáspárt, a MIÉP és az MSZP támogatói körében találták.
Káros kereskedelem?
Az elmúlt egy év során abban a tekintetben is romlottak a vélemények, hogy a más országokkal kötött kereskedelmi megállapodások előnyösek-e vagy hátrányosak a magyar fogyasztók és munkavállalók számára. A legnagyobb zuhanásokat a legszegényebbek és a legmódosabbak körében tapasztalták. Mindkét körben 24 ponttal eset az átlag. A módosabbak körében azonban még mindig pozitív a mutató, a legszegényebbek körében viszont határozottan negatívvá vált.
Milyen hatással van a világkereskedelem a természeti környezetre? – kérdezték tavaly februárban és az idén áprilisban.
A polgárok környezeti tudata jelentősen fejlődött, ha az aggodalom mérőszáma lehet, hogy szerintük rossz hatással van. 35 százalékról 45-re nőtt ugyanis azok aránya, akik szerint árt a környezetnek a világkereskedelem.
Furcsa módon a tanulmány készítői közvetlen összefüggést látnak a környezeti hatások és a globalizáció között.
Nyertünk, vagy vesztettünk?
Nem tartják meglepőnek, hogy csak a megkérdezettek 1 százaléka értett mélyen egyet azzal az állítással, mely szerint Magyarország a globalizáció nyertese. Igaz, azok aránya is csak 19 százalék, akik kategorikusan elutasítják ezt a véleményt.
A kérdés megítélését egyébként egyedül a válaszadók pártállása befolyásolja jelentős mértékben. A legkevésbé a Munkáspárt és a MIÉP hívei hajlandóak elfogadni azt, hogy Magyarország a globalizáció nyertesei közé tartozik, de a pártkötődés nélküliek és az MSZP támogatói körében is negatív a vélemények mérlege. A legoptimistábbnak a Fidesz-MPP támogatói bizonyultak.
Mondja el ön is véleményét a FigyelőNet Fórumán, vagy szavazzon a mellékelt listán.
A kutatást támogatta a Reemtsma.
