Egyéves áldatlan országlás után Yoshiro Mori, japán kormányfő ma reggel bejelentette, hogy lemond posztjáról. Noha távozásának időpontját még nem hozták nyilvánosságra, annyi bizonyos, hogy utódját a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) április 24-ei ülésén választja meg. A miniszterelnöki jelölésért folytatott párton belüli harc így csak most indult meg igazán. Úgy tűnik, hogy az új kormányfő a szintén ma bejelentett gazdaságélénkítő program mezsgyéjén lesz kénytelen haladni.
Miniszterelnöki várományosok•Rjutaro Hashimoto: korábbi miniszterelnök, az LDP legnagyobb frakciójának jelenlegi vezetője.
•Hiromu Nonaka: szakértők szerint most jöhet el az ideje a korábban színfalak mögött mozgó politikus számára.
•Junichiro Koizumi: a reformok híveként tartják számon, a választók körében népszerűsége vitathatatlan.
•Taro Aso: gazdasági miniszter.
Mind gazdasági, mind politikai szempontból döntő lehet, hogy a jelöltek közül ki is kerül végül a megüresedő miniszterelnöki székbe. Szakértők szerint a gazdaság fellendítésének érdekében Hashimoto és Nonaka a már amúgy is feszített büdzsé kiadásait emelné meg, míg Koizumi és Aso az elavult gazdaságszerkezetet alakítaná át. Ráadásul a szigetország parlamenti választások előtt áll, így egyáltalán nem mellékes, hogy sikerül-e egyúttal a választók tetszését is elnyerni. Ez azért is fontos lenne, mert az LDP egyeduralma egyébként a parlament felsőházában megtörni látszik.
Mit tartalmaz a gazdaságélénkítő csomag?
Piaci reakciókA tokiói tőzsde az amerikai tőzsdék szárnyalása mellett lagymatagan reagált a hírre: a Nikkei-225 gyakorlatilag stagnált, 13 384 ponton zárt. A nemzetközi devizapiacokon a jen gyengült a dollárral szemben: a zöldhasút 124,2 jenen jegyzik.
A program elsősorban a gazdasági fellendülés legerősebb fékjét, a permanens bankválságot és a hitelhiányt hivatott orvosolni. A terv szerint a japán kereskedelmi bankok két éven belül írnák le legkockázatosabb kintlévőségeiket. Ezen belül a frissebb rossz hitelekre még egy év haladékot kapnak. A bankoknak várhatóan 13 billió jen követelést (116 milliárd euró) kell törölniük könyveikből. A banki kereszttulajdonlás (keirecu) rendszerét úgy kívánják megtörni, hogy a kereskedelmi bankok az eddigi 130 százalék helyett ezentúl legföljebb annyival részesedhetnek más társaságokban, amennyi a saját tőkéjük értéke. (Összehasonlításképpen Németországban ez az értékhatár 60 százalék, az Egyesült Államokban pedig a bankok nem is vehetnek részt más vállalkozás tőkéjében.) Ezzel egyszersmind a globalizációs kihívásoknak is eleget szeretnének tenni.
Az intézkedéstől azt remélik, hogy a tőzsdei ingadozások továbbgyűrűző hatása kevésbé érinti majd a bankokat, mint eddig. Mint emlékezetes tokiói börze kisebb-nagyobb megszakításokkal több mint egy évtizede tartó hanyatlása nem egy bankott vitt csődbe.
A felkelő vagy a lemenő Nap országa?ELŐREMOZDÍTÓ TÉNYEZŐK
• Intenzívebb külföldi működőtőke-beáramlás
• Dotcom-forradalom
• Csúcstechnológia
• Vállalati szerkezetátalakítás
• Változó tulajdonosi szerkezet, a keirecuk visszaszorulása
VISSZ AHÚZÓ TÉNYEZŐK• Elavult gazdaságszerkezet.
• Beteg bankszektor
• Túlszabályozott környezet
• LDP dominanciája, kvázi egypártrendszer
• Bürokrácia
A tulajdonszerzési korlátozás elvileg nem okoz majd hirtelen túlkínálatot a tőzsdén, mert a japán kormány egyszersmind, korlátozott időre, állami alapot nyit azoknak a részvényeknek a felvásárlására, amelyektől a bankoknak meg kell válniuk. Részleteket még nem közöltek, elemzők szerint az alap 10 billió jennel (90 milliárd euró) gazdálkodna.
A pénteki program további eleme, hogy a befektetések adóztatásának reformját is fel kívánják gyorsítani, adókedvezményekkel ösztönözve tömegesebb tőzsdézésre a kisbefektetőket. Hasonlóképp adókedvezményekkel akarják megélénkíteni a nyolcvanas évek végi összeomlás óta nyomott ingatlanpiacot is. Egyszersmind a kormány felkérte a központi bankot, hogy “expanzív pénzpolitikával” siettesse a mostani defláció végét. A jegybank azonban más álláspontot képvisel, érvelése szerint a bankóprés beindítása komoly gondokat okozna az költségvetésnek.
